|
Malacka (település)
  Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye. FekvésePozsonytól 36 km-re északra fekszik. Nevének eredeteA név eredetének egyik népszerű elmélete szerint a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt. TörténeteA település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detrekő várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak. A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidum rangot és vásártartási jogot kapott. 1577-ben kapta a ma is használatos címerét. A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekői uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újonnan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött. 1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891-ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét. Vályi András (1796) szerint „MALACZKA. Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, ’s erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is.”[1] Fényes Elek (1851) szerint „Malaczka, tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesitett juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala.”[2] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött. Népessége1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar anyanyelvű volt. 2011-ben 17 051 lakója volt.[3] Nevezetességei
KözlekedésVasútiHíres emberek
TestvérvárosaiJegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
