Alsószerdahely
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén. FekvéseA Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik. TörténeteTerületén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2] 1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.[4] Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban. Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[5] Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[6] Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község. Népessége1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt. 1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt. 1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt. 1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt. 2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt. 2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt. 2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[7] DemográfiaNépességének nemzetiségek szerinti alakulása
Neves személyek
Nevezetességei
Jegyzetek
Források
További információk
|