Alsószerdahely

	Alsószerdahely (Dolná Streda)
	; Alsószerdahely zászlaja
	; Alsószerdahely zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Polgármester	Ľuboš Šúry
Irányítószám	925 63
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
	Népesség
Teljes népesség	1654 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	106 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	129 m
Terület	13,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″48.269722°N 17.751389°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″48.269722°N 17.751389°E
	Alsószerdahely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.

Fekvése

A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.^[2]

1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.^[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.^[4] Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."^[5]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".^[6]

Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.

Népessége

1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.

1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.

1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.

2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.

2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.

2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

Demográfia

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása

Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák		1207 fő (82%)
magyar		242 fő (16%)
cseh		0 fő (0%)
német		23 fő (2%)
egyéb		6 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok^[8]

Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák		1227 fő (94%)
magyar		15 fő (1%)
cseh		12 fő (1%)
német		0 fő (0%)
egyéb		46 fő (4%)
*2001. évi népszámlálási adatok

Alsószerdahely lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák		1298 fő (91%)
magyar		17 fő (1%)
cseh		11 fő (1%)
német		0 fő (0%)
egyéb		4 fő (0%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Neves személyek

Itt született 1900. szeptember 17-én Ján Majko barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője.
Itt született 1926-ban Vojtech Mihálik költő.^[9]
Itt szolgált 1612-1624 között Babóthy Ferenc (1587 körül–1632) kanonok.
Itt szolgált mint káplán Demény Dezső (1871-1937) római katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy.
Itt szolgált 1936-1937-ben Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános.
Itt szolgált 1938-ban Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.

Nevezetességei

Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
↑ PLE, Acta Radicalia, Classis R, 35. Capsa, No. 42.[1]; Vö. 1895 A Thelegdy-család. Turul 1895/4
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk
↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
↑ A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)

Források

Juraj Bárta - Juraj Pavúk 1959: Lengyelské sídlisko na "Vŕškoch" pri Dolnej Strede. Arch. roz. 11, 482-488.

További információk

	Szered	Sempte
Kisgeszt	Alsószerdahely	Sopornya
Nagymácséd	Gány	Vága

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.

[3] Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.

[4] PLE, Acta Radicalia, Classis R, 35. Capsa, No. 42.[1]; Vö. 1895 A Thelegdy-család. Turul 1895/4

[5] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[6] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[7] 7.sk

[8] Fórum Kisebbségkutató Intézet

[9] A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]