Detrekőszentpéter

	Detrekőszentpéter (Plavecký Peter)
	; Detrekőszentpéter zászlaja
	; Detrekőszentpéter zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Polgármester	Jozefína Bartoňová
Irányítószám	906 35 (pošta Plavecký Mikuláš)
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SE
	Népesség
Teljes népesség	608 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	222 m
Terület	14,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′ 09″, k. h. 17° 19′ 32″48.535833°N 17.325556°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 09″, k. h. 17° 19′ 32″48.535833°N 17.325556°E
	Detrekőszentpéter weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Detrekőszentpéter témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Detrekőszentpéter (szlovákul Plavecký Peter, németül Blasenstein-Sankt-Peter) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

Malackától 26 km-re északkeletre fekszik.

Története

A falut valószínűleg a 11.–12. században alapították. Írott forrásban 1394-ben említik először, amikor Zsigmond király a detrekői uradalmat a Stíbor családnak adja. 1553-ban a Serédy családé. 1709-ben a Rákóczi-szabadságharc alatt a falu leégett, 1776-ban újra tűzvész pusztított. 1828-ban 105 házában 770 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Detrekő Sz. Péter. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyes helyen, Fejérhegyénél; határja 2 nyomásbéli, ’s leginkább rozsot, és kendert terem; réttye, mezeje elég van, szőleje nints, folyó vizei nedvesítik, erdeje is van; piatza Nagyszombatban."^[2]

Fényes Elek szerint "Detrekő Sz. Péter, Pozson m. tót falu, 684 kath., 25 zsidó lak. Kat. paroch. templommal, s három vizimalommal. Szántóföldei részint rónák, s nem a legtermékenyebbek; de erdeje szép."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 578, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 622 szlovák volt.

2011-ben 642 lakosából 597 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1600-ban épült a korábbi templom helyén, reneszánsz stílusban. 1712-ben barokk stílusban építették át.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]