Búrszentmiklós

	Búrszentmiklós (Borský Mikuláš)
	A Szent Miklós templom
	; Búrszentmiklós zászlaja
	; Búrszentmiklós zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Polgármester	Vladimír Bízek
Irányítószám	908 77
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SE
	Népesség
Teljes népesség	3953 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	49,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 17° 12′ 46″48.627778°N 17.212778°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 17° 12′ 46″48.627778°N 17.212778°E
	Búrszentmiklós weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Búrszentmiklós témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Búrszentmiklós (szlovákul Borský Mikuláš, németül Bur-Sankt-Niklas) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

Szenicétől 18 km-re délnyugatra fekszik. Búrszentpéter tartozik hozzá.

Története

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiak idején, az 1. században éltek emberek.

A 14. században, 1394-ben Zenthmiklos néven a pozsonyi káptalan oklevelében említik először. A 16. században habánok érkeztek a településre, akik főként fazekassággal és késkészítéssel foglalkoztak. A falunak ezt a habánok lakta részét Habánynak nevezik. A települést nem kerülték el a török rajtaütések és szenvedett a Rákóczi-szabadságharc alatt is. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a községben, melynek 290 áldozata volt. Ezenkívül több tűzeset is hátráltatta a falu fejlődését.

Vályi András szerint "SZENT MIKLÓS. Búr Sz. Miklós. Tót falu pozsony Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik homokos helyen; határja 2 nyomásra van osztva, ’s leginkább rozsot, és kendert terem, réttye elég van, szőleje nints; Rákos, és Szokod puszták hozzá tartoznak; Mieva vize nedvesíti határját, erdeje is van, piatza Sassinban."^[2]

Fényes Elek szerint "Bur-Szent-Miklós, (Svati Miklasz), t. f. Poson vmegyében, Sasvárhoz 1 órányira: 2198 kath., 15 zsidó lak. kath. paroch. templommal, synagogával. F. u. a cs. kir. család."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2911, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3803 lakosából 3766 szlovák volt.

2011-ben 3933 lakosából 3824 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1785-ben Ján Hollý szlovák költő.
Itt szolgált Lachmann Tódor római katolikus plébános.
Búrszentpéteren született 1767-ben Ján Sekáč szlovák barokk író, költő.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1753-ban épült.
Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1668-ban Czobor Imre építtette.
Nepomuki Szent János kápolna.
Hétfájdalmú Szűzanya kápolna.
Ján Hollý szülőháza.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]