Laksárújfalu

	Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves)
; Laksárújfalu címere	; Laksárújfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Első írásos említés	1392
Polgármester	Oľga Procházková
Irányítószám	908 76
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SE
	Népesség
Teljes népesség	1130 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	233 m
Terület	36,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 39″, k. h. 17° 11′ 06″48.577500°N 17.185000°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 39″, k. h. 17° 11′ 06″48.577500°N 17.185000°E
	Laksárújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Laksárújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).

Laksárújfalu (szlovákul Lakšárska Nová Ves, németül Laxar-Neudorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Pálffytelek tartozik hozzá.

Fekvése

Szenicétől 24 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján a község területe már a korai középkorban lakott volt, a 8. században szláv település állt ezen a részen.

A falut 1296-ban "Allaxar" néven említik először, 1392-ben Éleskő várának tartozéka volt. 1665-ben 28 család élt a településen. 1720-ban két malom is működött itt. A 18-19. században birtokosai a Batthyány, Zichy, Jeszenák és Hohenlohe családok voltak. Lakói kenderből szőttek vásznat.

Vályi András szerint "Laxa-Újfalu. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és B. Jeszenák Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Laxa-vize folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, rozsot, és kendert leginkább terem; szőleje nints, búzát, és zabot sem terem, erdeje van, piatza Sassinban."^[2]

Fényes Elek szerint "Ujfalu (Laksár), Poson m. tót falu, a Bur erdejében, Sasvárhoz délre egy mfd. Számlál 1270 kath., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas határa homokos, de jól mivelt; kendert, rozsot, lent, kolompért sokat terem; roppant erdejének egy része fenyves; rétje elég. Vizimalmai is vannak. F. u. gróf Battyányi János örökösei."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A település Laksár és Újfalu egyesítéséből jött létre.

Népessége

1910-ben 1301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1031 lakosából 1001 szlovák volt.

2011-ben 1063 lakosából 1004 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1906-ban Otomar Kubala A Hlinka Néppárt tagja, a Hlinka Gárda helyettes vezetője, majd a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörését követően fővezére. 1946-ban kivégezték.
Itt szolgált 1876–1877-ban Agnelli József növénynemesítő, római katolikus pap.

Nevezetességei

Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült barokk stílusban.
Szent Simon kápolna.
Pálffyteleken Szent Miklós tiszteletére szentelt harangtorony.
Határában 1966-ban 119 hektáros halastavat létesítettek.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]