Pozsonyeperjes
Pozsonyeperjes (szlovákul Jahodná, korábban Eperješ) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. FekvéseDunaszerdahelytől 9 km-re északkeletre, a Kis-Duna jobb és bal partján fekszik. ÉlővilágaPozsonyeperjesen régóta van gólyafészek a kocsma és pékség melletti kéményen, a tűzoltóságnál. 2013-2015 között 3, 2016-2019 között 2, 2020-ban 1, 2021-2023 között 3, 2024-ben 5 fiókát számoltak össze.[2] Nevének eredeteA korábbi időkben az Eperjes magyar formát használták. 1911-ben a magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Pozsonyeperjes magyar forma vált hivatalossá (megkülönböztetve a többi hasonló nevű településtől).[3] Az első bécsi döntést követően újból és mindvégig ezt a hivatalos magyar formát használták.[4] A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták. Az 1948-as februári kommunista fordulat után fokozatos enyhülés következett. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[5] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek. Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Eperjes (ezt használják az önkormányzatok a magyar nyelvű érintkezésükben legalább 1999-től, amióta a korábbi kormányrendelet hatályos és ez szerepel többek között a helységnévtáblákon is).[6] A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem (például Eperjes városát), mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű (kiváltképp e falu esetében is).[7] TörténeteA települést 1552-ben említik először.[forrás?] Az 1553. évi portaösszeírásban a faluban 5 porta volt Báthory András birtokában. A dokumentum azt is megemlíti, hogy ekkor 10 házas, 6 ház nélküli és 3 zsellértelke volt. A 17. század elején Thurzó Mihály birtoka volt, majd 1640-ben az Esterházyak szerezték meg. Szent Péter és Pál templomát 1747-ben építtette Esterházy Károly, későbbi egri püspök. 1825-ben nyílt római katolikus népiskolája. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1896-ban gróf Esterházy Mihály megvette a templommal szembeni régi épületet és iskolát alapított benne, mely 1961-ig, az új iskola felépültéig működött. A faluban több nemesi család gazdálkodott (pl. nagyabonyi Mórocz, Szüllő, Krascsenics, nagyabonyi Csiba, Egrÿ, Üregÿ, Nagy és mások).[8] Vályi András szerint „EPERJES. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Duna mellett, Tallóstól nem meszsze, ’s ennek filiája, határja gazdag, vagyonnyai nevezetesek, ’s ámbár a’ Dunának kiáradása ártalmara van néha, mindazáltal első Osztálybéli”[9] Fényes Elek szerint „Eperjes, Pozson m. magyar falu, a Kis-Duna mellett; melly itt nagy szigetet formál. Számlál 755 kath., 7 zsidó lak. Határja termékeny; szép erdeje, legelője bőven; gyümölcs elég, a lakosok sok szarvasmarhát, az uraság pedig számos nemesitett juhot tartanak. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered.”[10] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. A lakosság fő foglalatossága a halászat volt. 1940-ben a Kis-Dunán hidat építettek,[11] azt azonban 1945. március 31-én a németek felrobbantották és csak 1992-ben épült meg újra. Népessége1910-ben 1064, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 1374 lakosából 1292 magyar és 64 szlovák volt. 2011-ben 1477 lakosából 1250 magyar és 182 szlovák volt. 2021-ben 1654 lakosából 1332 (+53) magyar, 269 (+31) szlovák, 3 (+7) cigány, (+3) ruszin, 23 (+5) egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[12] Neves személyek
Nevezetességei
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyeperjes témájú médiaállományokat.
Information related to Pozsonyeperjes |