Királyfiakarcsa

Ez a szócikk a szlovákiai faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Karsa.

Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany)
Királyfiakarcsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Első írásos említés	1215
Polgármester	Wurczell Zoltán
Irányítószám	930 03
Körzethívószám	00421 (0) 31
Forgalmi rendszám	DS
Népesség
Teljes népesség	1093 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	117 m
Terület	13.28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″47.9875, 17.55416666666747.987500°N 17.554167°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 17° 33′ 15″47.9875, 17.55416666666747.987500°N 17.554167°E
Királyfiakarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfiakarcsa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyfiakarcsa (szlovákul Kráľovičove Kračany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A Karcsák falucsoport része.

Dunaszerdahelytől 3 km-re nyugatra fekszik. A mai település hat felső Karcsa nevű egykori községből áll. Damazérkarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Kulcsárkarcsa és Solymoskarcsa összevonásával jött létre 1940-ben.

A Karcsa nevű települést akkor említik először, amikor 1215-ben II. András király János esztergomi érsek kérésére a pozsonyi várnépek közül Zidat, Algot, Buchát és Pault a várszolgálat alól felmentette és „Corcha” nevű falujukkal együtt érseki szolgálatba helyezte. A falu lakói a hagyomány szerint a Korczan nemzetség leszármazottai, akik később a pozsonyi vár szolgálatába szegődtek. Karcsai Buzád leszármazottja volt a Bartal nemzetség. A nemzetség egyes tagjainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa helységek, melyek egykori birtokosaik nevét viselik. A Karcsák egyházi központja a középkorban Egyházkarcsa, mint az egyetlen templomos hely volt. Királyfikarcsát külön 1349-ben „Kyralfaia”, 1353-ban „Keralifiakarcha” néven említik. 1828-ban 30 házában 220 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.

1910-ben Királyfikarcsának 200, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1039 lakosából 833 fő magyar és 161 szlovák volt.

2021-ben 1093 lakosából 845 (+38) magyar, 190 (+16) szlovák, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 52 ismeretlen nemzetiségű volt.^[2]

• Etrekarcsán született 1772-ben Georch Illés ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pest és más megyék táblabírája.
• Damazérkarcsán született 1820-ban ifj. Bartal György magyar politikus, földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszter.
• Damazérkarcsán hunyt el 1865-ben id. Bartal György magyar királyi udvari tanácsos, Szent István rendi és aranysarkantyús vitéz, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Királyfiakarcsán született 1926-ban Tarr Béla szcenikus, díszlettervező.
• Damazérkarcsán hunyt el 1931-ben Bartal Aurél jogász, országgyűlési képviselő.

• A damazérkarcsai falurészben áll Bartal György 1841 és 1843 között építtetett klasszicista stílusú kastélya.
• Szent István-szobor. Dienes Attila alkotását 2004-ben avatták fel.
• Tájházát egy 1878-ban épített, jellegzetes kisalföldi parasztházból alakították ki.
• Művelődési házát 2003-ban újították fel.
• A település tagja az 1996. augusztus 15-én alapított Szentkirály Szövetségnek.
• Petőfi Sándor emléktábla.
• Régi tűzoltókocsija az 1900-as évekből származik.

• Ma már a faluban csak az óvoda működik.^[forrás?]

• Somogyi, M. 1997: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből. Dunaszerdahely.
• A Vasárnap 2009. szeptember 2-i lapszáma.

• Honlap Archiválva 2020. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Községinfó
• Királyfiakarcsa Szlovákia térképén
• E-obce.sk