Ispáca

	Ispáca (Špačince)
	A Kisboldogasszony templom
	; Ispáca zászlaja
	; Ispáca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Első írásos említés	1275
Polgármester	Július Zemko
Irányítószám	919 51
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
	Népesség
Teljes népesség	3110 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	104 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	158 m
Terület	22,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°E
	Ispáca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ispáca témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.

Élővilága

2023

Korábban a szeszgyár magas kéményén fészkeltek gólyák. Ennek ledöntése után 2019-ben új alátétet állítottak önkéntesek, melyben 2020-tól volt költés. A faluban 2023-ban 3 gólyafiókából 2 maradt életben.^[2]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.

A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."^[3]

Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."^[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.

2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.

2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák volt.

2021-ben 3110 lakosából 1 (+1) magyar, 3035 (+3) szlovák, (+2) cigány, 18 (+6) egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született 1580 körül Zongor Zsigmond nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök.
Itt született 1849-ben Feld Zsigmond színész, színházigazgató
Itt született 1849-ben Wertner Mór magyar történész, genealógus, orvos.
Itt született 1870-ben Szlezák László harangöntő mester.
Itt hunyt el 1896-ban Sullay Rezső római katolikus plébános.
Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap.
Innen származik Miloš Zárecký (1980) szerzetes pap.