Selpőc

	Selpőc (Šelpice)
	A római katolikus templom.
	; Selpőc zászlaja
	; Selpőc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Első írásos említés	1283
Polgármester	Ružena Opálková
Irányítószám	919 09
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
	Népesség
Teljes népesség	917 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Terület	10,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 25′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″48.433333°N 17.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″48.433333°N 17.533333°E
	Selpőc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Selpőc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Selpőc (1887-ig Selpicz, szlovákul Šelpice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 8 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A község területe már a kőkorszakban is lakott volt, a régészek számos emléket találtak itt ebből az időből.

A település első írásos említése 1249-ből, Vencel cseh király okleveléből származik. Története szorosan kapcsolódik a közeli Vöröskő várához, melyet III. Béla király leánya, Přemysl Ottokár cseh király özvegye, Konstancia építtetett 1230 körül. 1530-ban a török felégette a falut, melynek lakossága elmenekült és csak 1539-ben telepítették újra, amikor a vár a Fuggerek birtoka lett. A 16. században délről sok, a török elől menekülő horvát érkezett a településre. 1777-ben Selpőcnek 356 lakosa volt és a lakosság száma egészen 1831-ig emelkedett, amikor a kolera 34 lakos életét követelte.

Vályi András szerint "SELPITZ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bogdanótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; 3 nyomásbéli határja középszerű, legelője, réttye kevés, fát más hegyekből nyernek az Uraságtól." ^[2]

Fényes Elek szerint "Szelpicz, tót falu, Poson most F.-Nyitra vármegyében, Szuhához 1 fertálynyira: 382 kath. lak., bortermesztéssel, s jó szántóföldekkel. F. u. gróf Pálffy Ferencz. Ut. post. Nagy-Szombat." ^[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Selpőcz, a nagyszombat–kuti helyi érdekü vasútvonal mentén fekszik. Tót kisközség, 79 házzal és 493 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan e község a bogdanóczi, klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része, melynek a XV. század közepén az Ulma család volt az ura. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük, melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Ez időben Slpe volt a neve. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. 1536-ban a vöröskői uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve, hova csak néhány év mulva kezdtek ismét lakosok telepedni. Később zálogjogon a Révayaké, de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. Ferdinándtól. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A hagyomány a Rákóczy-korból a következő tót verset tartja fönn: „Rákóczy, Bercsényi bol naš stric, – Hodivau na hodi do Selpic”. Vagyis: Rákóczy, Bercsényi bátyánk volt, – Selpiczre búcsúra eljárt volt. Tény, hogy Bercsényi Miklós, mint egyik leveléből is kitünik, 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. Temploma nincs a községnek. A fentebb említett Nemecsének, a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dűlőnév tartja fenn. A község postája, távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpőcz."^[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 554 lakosából 550 szlovák volt.

2011-ben 770 lakosából 735 szlovák.

Nevezetességei

Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1946-ban épült. Bogdány filiája.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]