Hidaskürt

	Hidaskürt (Mostová)
	; Hidaskürt zászlaja
	; Hidaskürt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Első írásos említés	1245
Polgármester	Rózsár Tibor
Irányítószám	925 07
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
Testvérvárosok	Lista Csallóközkürt
	Népesség
Teljes népesség	1578 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	117 m
Terület	25,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 08′ 32″, k. h. 17° 40′ 37″48.142222°N 17.676944°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 32″, k. h. 17° 40′ 37″48.142222°N 17.676944°E
	Hidaskürt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hidaskürt témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hidaskürt (szlovákul Mostová) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

Galántától 8 km-re délnyugatra, a Dudvág és a Fekete-víz partján fekszik.

Története

1245-ben "Curty" néven említik először, az egykori Feketenyék határjárásában.^[2] A továbbiakban 1252-ben, 1255-ben, 1260-ban, 1271-ben, 1274-ben, 1276-ban, 1277-ben, 1291-ben, 1297-ben és 1299-ben említik.^[3]

Neve a magyar "Kürt" törzsnévből származik, névelőtagja vízen itt átívelő hídra utal. Pozsony várának tartozéka volt. Egykori templomát 1396-ban említik először, később a török harcokban megrongálódott és a 18. század közepén le kellett bontani. A falu a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. A település ebben az időben Kis- és Nagykürt részekre szakadt, de volt külön Kürt és Nemeskürt is. 1491-től Sempte várának uradalmához tartozott. 1624-ben az Eszterházy család szerezte meg, melynek birtokközpontja Galántán volt. A 17. század közepén Széchenyi Lőrinc szerzett itt birtokot. Iskolájának legkorábbi említése 1774-ből származik. 1817-ben a tallósi uradalom része lett.

Vályi András szerint "HÍDAS KÜRT. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Viszkelettől 1/4 órányira, Dudvág vize mellett, főldes Ura G. Eszterházy Uraság, két nyomásra vannak szántó földgyei osztva, réttye, legelője, és fája van."^[4]

Fényes Elek szerint "Hidas-Kürth, Pozsony m. magyar falu, a Dudvágh vizénél, Diószegtől délre 1 1/2 mfldnyire. Lakja 1132 kath. Van egy kath. paroch. temploma, tágas termékeny határa, szép erdeje, sok rétje. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Cseklész."^[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét visszakerült Magyarországhoz. A szocializmus idején központi község volt a Vörös Csillag EFSz révén (mely a rendszerváltás után megszűnt). 1990-ben alapították szakközépiskoláját. Napjainkban is mezőgazdasági település, bár sokan járnak dolgozni Galánta üzemeibe és kis nyomdája is van (az egykori szövetkezet irodaépületében).

Népessége

1880-ban 1555 lakosából 1434 magyar és 54 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1627 lakosából 1580 magyar és 36 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1661 lakosából 1615 magyar és 35 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1559 lakosából 1546 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1606 lakosából 1589 magyar és 10 csehszlovák volt.

1930-ban 1677 lakosából 1590 magyar és 21 csehszlovák volt.

1941-ben 1698 lakosából 1687 magyar és 9 szlovák volt.

1970-ben 1741 lakosából 1505 magyar és 225 szlovák volt.

1980-ban 1715 lakosából 1560 magyar és 152 szlovák volt.

1991-ben 1606 lakosából 1443 magyar és 151 szlovák volt.

2001-ben 1600 lakosából 1409 magyar és 177 szlovák volt.

2011-ben 1595 lakosából 1269 magyar és 283 szlovák volt.

2021-ben 1578 lakosából 1182 (+40) magyar, 317 (+28) szlovák, 4 (+3) cigány, 7 egyéb és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Neves személyek

Itt született Halmi Jenő (1877-1937 után) színész, színházigazgató.
Itt tanított Gágyor József (1941) pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténész.
Itt tanított Szanyi Mária (1945) néprajzkutató, pedagógus.
Itt szolgált Szaiff János római katolikus plébános.

Nevezetességei

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát – a korábbi templom helyén – 1759-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök püspök építtette, későbarokk stílusban. Tervezője Fellner Jakab volt. 1763-ban sekrestyével bővítették. Falfestményeit 1960-ban Massányi Ödön festette. Főoltára 19. századi. Felszereléséből figyelmet érdemel az az 1729-ben készített monstrancia, melyet Buday Mihály és felesége, Kása Judit adományozott a templomnak.
Kiss Sándor akadémiai festő szobra.

Külső hivatkozások

Hivatalos oldal Archiválva 2007. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Községinfó
Hidaskürt Szlovákia térképén
E-obce.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 380-381; Szentpétery Imre 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, 243 No. 812.
↑ Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1 330-331.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Staššíková-Štukovská, Danica 2009: Analýza náhrdelníka z Mostovej. K termínom závesok a korálik. Študijné Zvesti 45.
Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 45 No. 90-91.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 380-381; Szentpétery Imre 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, 243 No. 812.

[3] Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1 330-331.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[6] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]