Erdei sédbúza

Erdei sédbúza
	A természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Perjefélék (Poaceae);
Alcsalád:	Perjeformák (Pooideae);
Nemzetség-; csoport:	Poeae;
Alnemzetség-; csoport:	Airinae;
Nemzetség:	Sédbúza (Deschampsia);
Faj:	D. flexuosa;
Tudományos név
	Deschampsia flexuosa; (L.) Trin.
Szinonimák
Szinonimák
	Aira alpina Sobol. ex Rupr. [Illegitimate]; Aira caryophyllaea Leers; Aira collina (Dumort.) B.D.Jacks.; Aira euflexuosa Syme; Aira flammosa Buc'hoz ex Honck. [Invalid]; Aira flexilis L. ex Giseke; Aira flexuosa L.; Aira flexuosa f. argentea Fousny & Callard; Aira flexuosa subsp. collina Dumort.; Aira flexuosa var. glomerata Lange; Aira flexuosa var. montana Brongn.; Aira flexuosa var. montana Parnell; Aira flexuosa f. parviflora Tinant; Aira flexuosa f. violacea Peterm.; Aira kawakamii Hayata; Aira legei Boreau; Aira montana Brot. ex Nyman [Invalid]; Aira montana L.; Aira scabrosetacea Knapp; Aira splendida Willd. ex Steud. [Invalid]; Aira stricta (Hack.) Nyman; Aira versicolor Roem. & Schult.; Aira vestita Steud.; Arundo flexuosa (L.) Clairv.; Avena flexuosa (L.) Mert. & W.D.J.Koch [Illegitimate]; Avena kawakamii Hayata; Avena montana (L.) Weber; Avena setacea Baumg. ex Schur [Invalid]; Avenella cuprina Schur [Invalid]; Avenella flexuosa (L.) Drejer; Avenella flexuosa (L.) Parl.; Avenella flexuosa subsp. montana (L.) Á.Löve & D.Löve; Avenella rubra Jord. ex Nyman [Invalid]; Avenella stricta (Hack.) P.Silva; Deschampsia flexuosa (L.) Nees; Deschampsia flexuosa f. alpina (Schur) Soó; Deschampsia flexuosa f. argentea (Fousny & Callard) Soó; Deschampsia flexuosa var. brachyphylla Willk.; Deschampsia flexuosa f. brachyphylla (Gay) Rivas Mart.; Deschampsia flexuosa f. flavescens Slyven; Deschampsia flexuosa subsp. iberica Rivas Mart.; Deschampsia flexuosa f. legei (Boreau) Honda; Deschampsia flexuosa subsp. legei (Boreau) K.Richt.; Deschampsia flexuosa var. mairei (Sennen) Maire; Deschampsia flexuosa f. montana (L.) Hack.; Deschampsia flexuosa subsp. montana (L.) K.Richt.; Deschampsia flexuosa var. montana (L.) Griseb.; Deschampsia flexuosa var. montana (L.) Ducommun; Deschampsia flexuosa f. pallida Honda; Deschampsia flexuosa f. parviflora (Tinant) Soó; Deschampsia flexuosa f. violacea (Peterm.) Soó; Deschampsia flexuosa f. viridiflora (Schur) Soó; Deschampsia fuegina Phil.; Deschampsia kawakamii (Hayata) Honda; Deschampsia macloviana Gand.; Deschampsia mairei Sennen; Deschampsia martinii Phil.; Deschampsia montana (L.) Rouy [Illegitimate]; Deschampsia montana G. Don f.; Deschampsia philippii Macloskie; Deschampsia ruwensorensis Chiov.; Deschampsia stricta Hack.; Deschampsia tenella Phil. [Illegitimate]; Deschampsia vestita (Steud.) Hauman & Parodi; Eriachne montana (L.) Steud. [Invalid]; Lerchenfeldia cuprina Schur; Lerchenfeldia flexuosa (L.) Schur; Lerchenfeldia flexuosa var. alpina Schur; Lerchenfeldia flexuosa f. alpina Schur; Lerchenfeldia flexuosa subsp. montana (L.) Tzvelev; Lerchenfeldia flexuosa var. viridiflora Schur; Lerchenfeldia montana (L.) A.P.Khokhr.; Lerchenfeldia montana (Steud.) Tzvelev; Lerchenfeldia vestita (Steud.) Tzvelev; Panicum rubigerum Steud. [Invalid]; Podionapus flexuosus (L.) Dulac; Salmasia flexuosa (L.) Bubani;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei sédbúza témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei sédbúza témájú médiaállományokat és Erdei sédbúza témájú kategóriát.

Az erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Egész Európa és Észak-Amerika területén megtalálható. A Mátrában megtalálhatóak állományai.^[1]^[2]

Megjelenése

Lazán bokros növekedésű, 30-70 centiméter magas évelő fű, mélyre hatoló gyökerekkel. Szárai felállók vagy aljukon meghajlottak, igen szilárdak és vékonyak, kopaszok, 1-3 csomóval. A levélhüvely háti oldalán kerek, felső részén gyengén érdes. A levélnyelvecske tompa, legfeljebb 3 milliméter, többnyire igen rövid. A levéllemez serte alakú, hajszálvékony, kihegyezett, 20 centiméter hosszú, zöld, kopasz és merev. A buga igen laza és nyitott, 15 centiméter hosszú és 10 centiméter széles. Ágai csavarodók, érdesek, igen vékonyak. A 2-3 virágú füzérkék fényes lilásbarnák. A toklászok 4-7 milliméteres, barna szálkába futnak, a pelyváknál rövidebbek. A szálka az alján csavarodott és később térdesen hajlott, a virágzatból kinyúlik.