Eszkáros
Eszkáros (1899-ig Szkáros, szlovákul: Skároš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. FekvéseKassától 20 km-re délkeletre, Hollóházától 6 km-re északra fekszik a magyar határ mellett. Története1270-ben „Skarus” néven említik először, Füzér várának uradalmához tartozott. A korábbi birtokos Aba nemzetség kihalása után, 1335-ben Károly Róbert a Drugetheknek adta. 1387-ben már állt temploma is. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelentett. Eszkáros várát valószínűleg a 13.–14. században építették. Az Aba nemzetségé volt, majd a faluval együtt a vár is a Drugetheké lett. A 15. századi husziták elleni hadjáratokban pusztulhatott el, 1458-ban már rom volt, ma csekély falmaradványai láthatók. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKÁROS. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Fekete, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Mislyéhez közel, és annak filiája; határja jól termő.”[2] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkáros, magyar falu, Abauj vmegyében, egy hegy alatt, 459 lak. Ut. p. Kassa.”[3] Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Folytatva utunkat a sátoraljaujhelyi uton, Szkárosra érünk, melynek 68 háza, 405 magyar és tót ajku lakosa van. Postája: Zsadány, távirója: Alsó-Mislye.”[4] A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Hollóházára vezető közutat.[5] NépességeA falut 1910-ben 431-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, 33%-os szlovák kisebbséggel.[6] 2001-ben 1013 lakosából 991 szlovák volt. 2011-ben 1113 lakosából 1010 szlovák és 87 cigány volt. Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|