Friedrich Adler

Ez a szócikk az osztrák forradalmárról szól. Hasonló címmel lásd még: Friedrich Adler (egyértelműsítő lap).

Friedrich Adler
Született	1879. július 9.[1][2][3][4][5] Bécs[6]
Elhunyt	1960. január 2. (80 évesen)[1][7][2][3][5] Zürich[8]
Állampolgársága	osztrák Ciszlajtánia[9]
Szülei	Adler Emma Victor Adler
Foglalkozása	politikus újságíró filozófus fizikus fordító
Tisztsége	az osztrák Nemzeti Tanács képviselője az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
Iskolái	Zürichi Műegyetem
Sírhelye	Wiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Adler témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Friedrich Adler (Bécs, 1879. július 9. – Zürich, 1960. január 2.) osztrák politikus, természettudós, merénylő (Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök gyilkosa), lobbista és forradalmár.

A szociáldemokrata politikus, külügyminisztériumi államtitkár, majd az 1918. őszi forradalom után külügyminiszter Victor Adler fiaként született. Felsőfokú tanulmányai során vegytant, fizikát és matematikát tanult Zürichben. 1897-ben belépett az Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjába (SDAP), és 1907-től a Der Kampf folyóirat szerkesztője lett. Jó barátság fűzte Albert Einsteinhez.

Adler 1911 után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalomban, majd tudományos tevékenységével felhagyva az SPÖ bécsi szervezetének főtitkára lett, amely tisztséget 1914-ig megőrizte. A párt balszárnyának vezető egyéniségévé vált, és az első világháború kitörése után határozottan ellenezte az SPÖ háborúpárti politikáját. Elveinek érvényesítéséért nem riadt vissza az erőszaktól sem. 1916. október 21-én a bécsi Meißl und Schadn szálló éttermében három pisztolylövéssel meggyilkolta Karl von Stürgkh grófot, az akkori osztrák miniszterelnököt. A bíróság Adlert halálra ítélte, de az uralkodó, IV. Károly a büntetést kegyelemből 18 évi fegyházra változtatta át. Ezt a büntetést sem töltötte le, ugyanis az 1918. őszi forradalom idején kiszabadították, és egyike lett az osztrák Munkástanács (Arbeiterräte) vezetőinek. Tagja volt az Osztrák Nemzeti Tanácsnak is.

Az 1920-as évek közepétől főleg a Szocialista Internacionáléban vállalt tevékeny szerepet, amelynek több, mint 15 évig főtitkára volt.

A második világháború kitörése után az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1946-ban felhagyott a politikával, és apja August Bebellel és Karl Kautskyval váltott leveleinek sajtó alá rendezésével foglalkozott.

1960. január 2-án halt meg Zürichben.

• Adler Frigyes pöre. A főtárgyalás gyorsírói följegyzései alapján; ford., bev. Pogány József; Népszava, Bp., 1917
• Bolsevizmus vagy szociáldemokrácia? Friedrich Adler előadói beszéde az ausztriai Szociáldemokrata Munkáspárt 1924. évi november hó 1-től 3-ig megtartott országos kongresszusán "A munkástanácsok és a párt szervezete" kérdéséről; ford. Bresztovszky Ede; Népszava-Könyvkeresekedés, Bp., 1925 (Szocialista agitációs iratok)
• Merényi László: Pisztolylövés Bécsben. Friedrich Adler merénylete a kormányfő ellen; Kossuth, Bp., 1981 (Népszerű történelem)

• Friedrich Adler írásai és róla szóló művek a Deutsche Bibliothekben^{[halott link]}