Gera

	Gera
; Gera címere	; Gera zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Türingia (1990. október 3. – )
Rang	járási jogú város
Polgármester	Julian Vonarb
Irányítószám	07545–07557
Körzethívószám	0365
Rendszám	G
Testvérvárosok	Lista Temesvár (1998. október 3. – ); Arnhem (1987. április 13. – ); Fort Wayne (1992–); Goražde (2002. március – ); Kuopio (1972–); Nürnberg (1988. október 3. – ); Plzeň (1970–); Pszkov (1996–); Rosztov-na-Donu (1997. június – ); Skierniewice (1965–); Szliven (1997–); Saint-Denis (1950 – 2024. december 31., merge of municipalities in France);
	Népesség
Teljes népesség	94 847 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	689 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	151,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°E
	Gera Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Gera weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gera témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Gera város Németországban, Türingia szövetségi tartományban. 99 262 lakosa van. (2011-es adat)

Fekvése

Chemnitztől nyugatra fekvő település.

A város története

A város területe ősidők óta lakott hely volt, amit a város délkeleti részén 1874-ben talált leletek is bizonyítanak, de leletek kerültek elő itt a középső és az utolsó jégkorszak, valamint a bronzkorszak idejéből is. Majd 800 körül szorbok költöztek a népvándorlások idején kiürült Saale-Erster vidékére, de a szláv telepeseket igen korán kiszorították innen, és 929-ben az előretörő németek végleg elfoglalták a környéket, majd a vidék védelmére 968-ban emelték Osterstein várát.

A várost 995-ben alapították. Valamikor 1237 előtt városi rangot kapott. 1450-ben a szász-testvérháborúban lerombolták. 1564 óta a város politikai központ. 1764-ben a tűzvész következtében a város leégett. 1892-ben elindult a villamos. Gera 1920-tól lett Türingia tartomány része. A város nagy része elpusztult 1945-ben, a második világháború végén az országot ért bombatámadások során. Németország újraegyesítéséig a város Kelet-Németországhoz tartozott.

Múzeumok

Stadtmuseum – Városi múzeum
Naturkundemuseum – Természettudományi múzeum
Kunstgalerie (Orangerie) – Művészeti galéria
Otto-Dix-Haus – Otto Dix háza

Polgármesterek

1795–1824: Dr. J.C.K. Fürbringer
1832–1848: Ernst Senf
1848–1849: Oscar Henning
1849–1865: R. Fürbringer
1865–1872: Wilhelm Weber
1873–1877: Constantin Sorger
1877–1881: Robert Fischer
1881–1898: Kurt-Albin Lade
1898–1918: Dr. Ludwig Ernst Huhn
1918–1925: Dr. Kurt Herrfurth
1925–1933: Walter Arnold
1933–1936: Walter Kießling
1936–1945: Otto Zinn
1945: Dr. Rudolf Paul
1945–1948: Dr. Friedrich Bloch
1948–1956: Curt Böhme
1956–1958: Otto Aßmann
1958–1962: Wilhelm Weber
1962–1988: Horst Pohl
1988–1990: Horst Jäger
1990–1993: Michael Galley
1993–1994: Andreas Mitzenheim
1994–2006: Ralf Rauch
2006–2012: Dr. Norbert Vornehm
2012–2018: Dr. Viola Hahn
2018–: Julian Vonarb

Lakosság

Év	Lakosság (fő)
1852. december 3. ¹	13 062
1855. december 3. ¹	13 102
1861. december 3. ¹	14 200
1864. december 3. ¹	15 400
1867. december 3. ¹	16 400
1871. december 1. ¹	17 871
1875. december 1. ¹	20 810
1880. december 1. ¹	27 118
1885. december 1. ¹	34 152
1890. december 1. ¹	39 599
1895. december 2. ¹	43 544
1900. december 1. ¹	45 640
1905. december 1. ¹	47 455
1910. december 1. ¹	49 276
1916. december 1. ¹	46 515
1917. december 5. ¹	44 851

Év	Lakosság (fő)
1919. október 8. ¹	73 700
1925. június 16. ¹	81 402
1933. június 16. ¹	83 775
1939. május 17. ¹	83 436
1945. december 1. ¹	88 139
1946. október 29. ¹	89 212
1950. augusztus 31. ¹	98 576
1955. december 31.	98 014
1960. december 31.	101 373
1964. december 31. ¹	106 838
1971. január 1. ¹	111 535
1975. december 31.	115 238
1981. december 31. ¹	126 792
1985. december 31.	131 843
1988. december 31.	134 834
1989. december 31.	132 257