|
Hídalmási járás
A Hídalmási járás, régebbi írásmóddal Hidalmási járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Hidalmás székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Szilágy és Kolozs megyében fekszik. Fekvése A Hídalmási járás Kolozs vármegye északnyugati határa mentén terült el. Nyugaton és északnyugaton Szilágy vármegye, északon és északkeleten Szolnok-Doboka vármegye, keleten és délkeleten a Kolozsvári járás, délkeleten és délen a Nádasmenti járás voltak a szomszédai. A járási székhely Hidalmás a járás északi részén található. Története1857-ben 56 község alkotta és a Szilágysomlyói kerülethez tartozott.[2] Az 1876-os közigazgatási reform során került Kolozs vármegyéhez.[3] Neve 1908-ban változott Almási járásról Hidalmási járásra.[3] 1920 után Plasa Hida néven a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott.[4] 1920 és 1925 között négy községet ide csatoltak át Szolnok-Doboka megye Csákigorbói járásából, viszont három község átkerült a Kolozsborsai járáshoz. 1925 és 1930 között még egy községet kapott a Csákigorbói járástól, hármat visszakapott a Kolozsborsai járástól, kilencet viszont átadott az újonnan alapított Egeresi járásnak; a járás új neve Plasa Almașului lett.[3] 1925-ben húsz község alkotta, székhelye Magyarzsombor volt.[5] A két világháború közötti időszakban a járás képviselője a román parlamentben Emil Hațieganu lett.[6] A második bécsi döntés után a Hídalmási járás kilenc községet átadott a Nádasmenti járásnak, hatot pedig a Bánffyhunyadi járásnak. A második világháború után visszaállt az 1940 előtti közigazgatási felosztás.[3] 1950-ben új közigazgatási törvény született, amelynek során a megyék helyett szovjet mintára tartományokat alakítottak; ekkor a járások is megszűntek létezni.[6] Lakossága1910-ben 23 150 lakosa volt, ebből 13 613 görögkatolikus, 5270 görögkeleti, 2964 református, 886 izraelita, 383 római katolikus, 13 evangélikus, 10 unitárius.[7] A lakosság 79,2%-a román, 17,6%-a magyar, 0,5%-a német, 2,7%-a más anyanyelvű volt.[8] TelepüléseiAz 1913-as helységnévtár szerint a járást tíz körjegyzőségben harmincnégy község alkotta:[1]
Jegyzetek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
