Hidegpatak

	Hidegpatak (Studenec)
	; Hidegpatak zászlaja
	; Hidegpatak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Első írásos említés	1264
Polgármester	Jozef Rusnák
Irányítószám	053 04
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	482 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	463 m
Terület	8,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″49.013056°N 20.770000°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″49.013056°N 20.770000°E
	Hidegpatak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegpatak témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hidegpatak (1899-ig Kolbach, szlovákul: Studenec, németül: Kohlbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Lőcsétől 13 km-re keletre fekszik.

Története

A falut a szepesvári királyi uradalomból érkezett német telepesek alapították, akiket IV. Béla király 1258-ban telepített erre a vidékre. 1264-ben „Kaldbach” néven említik először. 1279-ben „Kalderbach”, 1284-ben „Kolbach” néven írják. 1317-ben a szepesi szász települések közösségének tagja, a 15. században a szepesi váruradalom része. 1468-ban „Kolbah” alakban szerepel az írott forrásokban. Szent Márton temploma 1510-ben a szepesi káptalanhoz tartozott, majd a 17-18. században a jezsuitáké. 1776-tól a falu a szepesi szemináriumé, majd 1779-től Mária Terézia adományaként a szepesi püspökségé. 1787-ben 45 házában 328 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok; fekszik Szepes Várallyához nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó termékenységű, legelője szoross, más javai meg lehetősek.”^[2]

1828-ban 50 háza és 369 lakosa volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbach, Szepes vmegyében, tót falu, Szepesvárhoz közel: 369 kath. lak.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 509 lakosából 501 szlovák volt.

2011-ben 490 lakosából 415 szlovák.

Híres személyek

Itt született 1843-ban Antolik Károly középiskolai tanár, fizikus, szakíró.

Nevezetességei

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1892-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]