Pongrácfalva

	Pongrácfalva (Pongrácovce)
; Pongrácfalva címere	; Pongrácfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Első írásos említés	1297
Polgármester	Mária Matlochová
Irányítószám	053 05
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	127 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	538 m
Terület	3,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 10″, k. h. 20° 49′ 20″49.019444°N 20.822222°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 10″, k. h. 20° 49′ 20″49.019444°N 20.822222°E
	Pongrácfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pongrácfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pongrácfalva (szlovákul: Pongrácovce, németül: Pongratzowitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Szepesváraljától 6 km-re keletre, a Pongrác-patak völgyében fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a korai bronzkorban éltek a területén emberek.

1297-ben „Pangrach” néven említik először, nevét egykori birtokosáról, Fiacs fia Pongrácról kapta. 1408-ban „Pangrachffalua”, 1410-ben „Pongrachfalwa”, 1429-ben „Pancraczfalua” alakban szerepel a forrásokban. Több nemesi család birtoka volt, köztük a Horváth-Kiserich családé. 1787-ben 22 házában 174 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PONGRÁCZFALVA. Pongraczovce. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Mintszenthez közel, mellynek filiája, ámbár legelője szoros, de mivel határja termékeny, piatzozása is közel van, első osztálybéli.”^[2]

1828-ban 25 háza és 185 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pongráczfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Mindszent fil., 184 kath. lak. F. u. Reviczky. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 141, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 109 lakosából 108 szlovák volt.

2011-ben 97 lakosából 96 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Szaniszló tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, 1758-ban megújították. Gótikus falfestményei a 14. század közepén készültek, gótikus Madonna-szobra a 14. század közepén készült, Szent Sebestyén szobra a 15. század végéről való.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]