I. Izabella örmény királynő

	I. Izabella
	Zabel; I. Erzsébet
	Örmény Királyság királya
	Զապել
	Uralkodási ideje
	1219. május 2. – 1252. január 23.
Koronázása	Szisz; 1226. június 14.
Örököse	II. Leó
Elődje	I. (Nagyszerű) Leó
Utódja	I. (Barbaroni) Hetum
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rupen-ház
Született	1212/13; Kis-Örményország
Elhunyt	1252. január 23. (40 évesen); Ked, Kis-Örményország (ma Törökország)
Nyughelye	Trazargi kolostor;
Édesapja	I. (Nagyszerű) Leó örmény király (1150–1219)
Édesanyja	Lusignan Szibilla jeruzsálemi és ciprusi királyi hercegnő (1198–1225 után)
Testvére(i)	Stefánia jeruzsálemi királyné
Házastársa	(jegyese): Árpád-házi András magyar királyi herceg, Halics hercege (1210/12–1234)
Házastársa	1. Poitiers-i Fülöp antiochiai herceg, iure uxoris örmény király (1203–1225)
Házastársa	2. I. (Barbaroni) Hetum iure uxoris örmény király (1215–1270)
Gyermekei	2. férjétől:; 1. Eufémia (Fimi) (–1309); 2. Mária (–1310); 3. Rita; 4. Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon); 5. Leó (1236–1289); 6. Szibilla (1240 körül–1290); 7. Torosz (Theodórosz) (1244–1266); 8. Izabella (–1268/69)
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Izabella témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk I. Izabella örmény királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: I. Izabella (egyértelműsítő lap).

I. Izabella (Zabel) (1212/13 – Ked, Kis-Örményország (ma Törökország), 1252. január 23.), örményül: Զապել (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, Örményország királynője Kilikiában (Kis-Örményország). András magyar királyi herceg^[1] jegyese. Nevét anyai nagyanyja, I. Izabella jeruzsálemi királynő után kapta. A Rupen-ház utolsó uralkodója.

Élete

I. Izabella második férjével I. Hetummal egy pénzérmén

I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő^[2] lánya. Apja második házasságából származott. Nővére, Stefánia^[3] és unokatestvére, Rupen Rajmund ifjabb örmény király^[4] mint fiú örökös megelőzték a trónöröklésben.

II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,^[5] és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.

(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár^[6] is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban^[7] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.^[8] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben^[9] meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”^[10] Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (1215–1270) barbaroni úrhoz ment feleségül.

Gyermekei

Jegyese Árpád-házi András (1210/12–1234) magyar királyi herceg, Halics hercege
1. férjétől, Poitiers-i Fülöp (1203–1225) antiochiai hercegtől, iure uxoris örmény királytól, IV. Bohemond antiochiai uralkodó herceg harmadszülött fiától, nem születtek gyermekei
2. férjétől, I. (Barbaroni) Hetum (1215–1270) iure uxoris örmény királytól, 8 gyermek:
- Eufémia (Fimi) (–1309) hercegnő, férje Julien Beaufort (–1275), Szidón ura, 3 gyermek, többek között:
  - Szidoni Margit, férje II. Guido bübloszi úr (–1282), 4 gyermek, többek között:
    - Embriaco Mária (1274 előtt–1331), férje Ibelin Fülöp ciprusi udvarmester (1250/55–1318), 5 gyermek, többek között:
      - Ibelin Helvis (1307–1347), férje II. Henrik braunschweig-grubenhageni herceg (1289–1351), 7 gyermek, többek között:
        Braunschweigi Fülöp (1332–1369), 1. felesége Dampierre-i Helvis (–1359 előtt), 2 gyermek, 2. felesége Ibelin Aliz ciprusi királyné (1304/06–1386), nem születtek újabb gyermekei, 2 gyermek az 1. házasságából, többek között:
        (1. házasságából): Braunschweigi Helvis (1353/1354–1421/1422), férje I. (Lusignan) Jakab (1334–1398) ciprusi király: (1382–1398) és címzetes örmény király: (1393–1398), 14 gyermek, többek között:
        I. Janus (1374/75–1432) ciprusi király és címzetes örmény király: (1398–1432)
- Mária (–1310 után) hercegnő, férje Ibelin Guido (1235/40–1270 után/1289 előtt), Ibelin Baldvinnak, Ciprus udvarmesterének a fia, 2 gyermek
- Rita, férje Konstantin (–1274), Szaravantikar ura, 1 fiú
- Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon) herceg
- Leó (1236–1289) herceg, 1269-től II. Leó néven örmény király, felesége Küra Anna (–1285), IV. Hetum lamproni úr lánya, 14 gyermek a házasságából és 2 természetes leány, többek között:
  - Izabella (1276/77–1323) hercegnő, férje Lusignan Amalrik (1370/72–1310) ciprusi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura, 6 gyermek, többek között:
    - Lusignan Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309), férje III. Leó (1289–1307) örmény király, gyermekei nem születtek
    - II. (Lusignan) Konstantin (1297/1300–1344) örmény király: (1342–1344), 1. felesége, Kantakuzéna N. (–1330/32) bizánci úrnő, nem születtek gyermekei, 2. felesége, Szürgiannaina Teodóra (1300 körül–1347/49) bizánci úrnő, 2 gyermek
    - Lusignan János (1306/07–1343), Örményország régense: (1341–1342), felesége N. N., 1 fiú+2 természetes fiú, többek között:
      - (Házasságon kívüli kapcsolatából): V. (Lusignan) Leó (1342–1393) örmény király: (1374–1375), felesége Soissons Margit (1345/50–1379/1381) ciprusi úrnő, 1 leány+3 természetes fiú
- Szibilla (1240 körül–1290) hercegnő, férje VI. Bohemond (1237–1275) antiochiai uralkodó herceg, 4 gyermek, többek között:
  - I. Lúcia (1265 körül–1299) címzetes antiochiai uralkodó hercegnő, Tripolisz grófnője, férje II. Narjot de Toucy (1250 körül–1293), Laterza ura, Durazzó főkapitánya, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagya, 1 fiú:
    - Toucy Fülöp (1285 körül–1300)
- Torosz (Theodórosz) (1244–1266) herceg, nem nősült meg
- Izabella (–1268/69) hercegnő

Ősei

Jegyzetek

↑ II. András magyar király harmadszülött fia.
↑ I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lánya.
↑ I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király és régens második felesége.
↑ III. Rupennek, a Hegyek urának (I. Leó örmény király bátyja) az anyai unokája.
↑ Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
↑ Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
↑ Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
↑ Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
↑ Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
↑ Lásd Wertner (1892: 453–454).

Források

Korabeli forrás

Neumann, , Karl Friedrich (ford.). Vahram's Chronicle of the Armenian Kingdom in Cilicia, during the time of the Crusades (angol nyelven). London: Oriental Translation Fund (1831). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.

Szakirodalom

Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.
Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.

Szépirodalom

Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

További információk

Cawley, Charles: Armenia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
Marek, Miroslav: The Rupenids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
Schreiber, Karl-Heinz: Zabel I. (Isabella) Königin von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. június 11.)

Előző I. (Nagyszerű) Leó	Örmény király 1219 – 1252	Következő I. (Barbaroni) Hetum

[1] II. András magyar király harmadszülött fia.

[2] I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lánya.

[3] I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király és régens második felesége.

[4] III. Rupennek, a Hegyek urának (I. Leó örmény király bátyja) az anyai unokája.

[5] Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.

[6] Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.

[7] Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.

[8] Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.

[9] Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.

[10] Lásd Wertner (1892: 453–454).

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]