Jari Litmanen
Jari Olavi Litmanen, ismertebb nevén Jari Litmanen (Lahti, 1971. február 20. –) finn labdarúgó, és a finn válogatott csapatkapitány-helyettese, illetve 1996-2008 között a csapatkapitánya volt. A válogatottban 1989 és 2010 között szerepelt, és ezzel ő az egyetlen olyan futballista, aki négy évtizedben is pályára lépett a válogatott színeiben. Sokan őt tartják minden idők legjobb finn labdarúgójának. 2003 novemberében a Finn labdarúgó-szövetség őt jelölte az ország elmúlt 50 évének legjobb játékosának az UEFA 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. 2004-ben a "100 legnagyobb finn" szavazáson a 42. helyet szerezte meg. Az IFFHS a "Minden idők legnagyobb labdarúgói" versenyén az 53. helyre tette őt. Finnországban gyakran hívják Littinek (Pierre Littbarski után) és Kuningasnak ("Király"-nak) Litmanen hosszú ideig a finn labdarúgó válogatott csapatkapitánya volt. A világ legjobb támadó középpályásai közé tartozott, az 1990-es évek közepén az Ajaxban lett az első számú finn futballsztár, oroszlánrészt vállalva az amszterdami csapat 1995-ös UEFA-bajnokok ligája győzelmében. KarrierjeKezdetekLitmanen pályafutását az FC Lahti (akkori nevén Reipas Lahti) játékosaként kezdte. A bajnokságban 1987-ben, tehát mindössze 16 évesen mutatkozott be. 1991-ben a legsikeresebb finn csapathoz, a HJK Helsinkihez szerződött. Mindössze egy év után ismét váltott, a MyPa játékosa lett, ahol későbbi ügynöke, Harri Kampman edzősködött. Litmanen nem tudott bajnoki címet szerezni Finnországban, de országos kupagyőzelmet szerzett 1992-ben a MyPa-val. A kupadöntőn nyújtott játékával, és góljával győzte meg az Ajax megfigyelőjét. A szakember az egyik finn TV-ben később azt mondta: "Nekem ő volt A játékos". A klubcserére még abban az évben sor került AjaxLitmanent több nagy európai klub is szerette volna megszerezni, ám végül az Ajax lett a befutó. Első szezonját még Dennis Bergkamp árnyékában töltötte el, azonban miután a holland az Internazionaléhoz igazolt, a következő szezonban 26 találattal rögtön gólkirály lett. A következő két szezonban, amikor az Ajax egyaránt BL-döntőbe jutott, ő volt a Louis van Gaal edzette együttes egyik legnagyobb sztárja. 1995-ben ő lett az első BL/BEK-győztes finn labdarúgó. A következő BL-idényben a sorozat gólkirálya lett kilenc góllal. Ő szerezte a döntőben is az egyenlítő gólt a Juventus ellen, bár a csapat végül tizenegyesekkel kikapott. Az év végi Aranylabda-szavazáson harmadik helyen végzett. Végül összesen hét évet töltött el Amszterdamban, ezalatt összesen 4 bajnoki címet és 3 kupagyőzelmet szerzett a csapattal. Azon három játékos egyike (Marco van Basten és Johan Cruyff mellett) akinek pályafutásáról az Ajax-múzeumban videón emlékezik meg a csapat.[1] Barcelona1999-ben az FC Barcelona játékosa lett, így tovább dolgozhatott korábbi Ajaxos edzőjével, van Gaallal. Itteni évei alatt sok sérülés hátráltatta, és mikor van Gaal helyett Llorenç Serra Ferrer érkezett a klubhoz, fokozatosan egyre kevesebb játéklehetőséget kapott. Liverpool2001 telén igazolt gyerekkori kedvenc együttesébe, a Liverpoolba.[2] Első idényében még mindig keveset játszott, ismét kisebb-nagyobb sérülések miatt. A 'Pool ebben az évben a kupákat illetően triplázott, a kupát, a ligakupát és az UEFA-kupát is megnyerte. Az akkori második számú európai kupasorozat az évi döntőjét sérülés miatt ki kellett hagynia. Ismét Amszterdamban2002-ben visszatért korábbi sikerei helyszínére, az Ajaxhoz. Első évében a csapat egyik legjobbja volt, ám a következő szezonban ismét többször harcképtelenné vált a kisebb-nagyobb sérülések miatt. Lahti, Rostock2004-ben nevelőegyesületéhez, a Lahtihoz igazolt.[3] Ekkor azonban nem töltött itt sok időt, ugyanis a kiesési gondokkal küzdő német Rostock benne látta gondjainak megoldását. Mivel a Hansa kiesett, így Litmanen is távozott. Malmö2005 nyarán a svéd Malmö a BL-szereplés kivívásáért igazolta le őt. Ez végül nem sikerült, ő maga pedig az egész ősz folyamán sérült volt, és mindössze három meccsen játszott. A következő szezonban ismét kevés lehetősége volt, azokon azonban rendkívül jól játszott. A felek 2007-ben is a szerződéshosszabbítás mellett döntöttek, ám egy térdsérülés végül ennek felbontására kényszerítette Litmanent.[4] Fulham2008 telén, egy tíznapos próbajáték után a Fulham, a korábbi finn szövetségi kapitánnyal, Roy Hodgsonnal az élen, leigazolta őt és honfitársát, Toni Kalliót. Március 31-én mutatkozott be, egy tartalékmeccsen, a Tottenham Reserve ellen. 5 perccel pályára lépése után megszerezte első gólját, tizenegyesből. A 63. percben le lett cserélve, és a Fulham végül 3–1-re kikapott. Litmanen már az év májusában felbontotta szerződését, miután az első csapatban egyetlen mérkőzésen sem kapott játéklehetőséget.[5] Ismét LahtiBár sokáig úgy nézett ki, hogy a görög PAOK játékosa lesz, mégis nevelőegyesületénél, a Lahtinál edzett hetekig.[6] Augusztus 28-án dőlt el hivatalosan is, hogy ide igazol.[7] Első meccsén mindössze 34 percet játszott, ám ez is elég volt ahhoz, hogy kétszer is betaláljon, valamint további két gólpasszt is kiosszon. Nagy szerepe volt abban, hogy a Lahti története során először dobogós lett, így pedig – szintén először – kiléphetett a nemzetközi porondra is. 2009 áprilisában Litmanen egy évvel meghosszabbította lejáró szerződését. Első nemzetközi gólját a klub színeiben az ND Gorica elleni Európa-liga-selejtezőn szerezte. VálogatottLitmanen jelenleg a finn válogatott legtöbbszörös válogatott játékosa, valamint legeredményesebb gólszerzője is egyben. A válogatottban 1989-ben, Trinidad és Tobago ellen mutatkozott be. Első gólját mintegy másfél évvel később, Málta ellen szerezte. A százszoros válogatottságot 2006. január 25-én, Dél-Korea ellen érte el. Rajta kívül csak három finn, Ari Hjelm, Sami Hyypiä és Jonatan Johansson játszottak legalább százszor a válogatottban. Azzal, hogy 2010. január 28-án is pályára lépett a nemzeti csapatban, négy különböző évtizedben tette meg ezt.[8] MagánéletLitmanen édesanyja és édesapja egyaránt labdarúgó volt, apja, Olavi szintén volt válogatott. Anyja a Reipas női csapatában játszott, a finn első osztályban. Észt feleségével 2005-ben született meg első gyermekük, akinek a Caro nevet adták. 2007-ben második gyermekük is megszületett. Karrierje statisztikái
Sikerei, díjaiKlub
Egyéni
Források
Külső hivatkozások |