Jeszenőc

	Jeszenőc (Jasenovce)
	; Jeszenőc zászlaja
	; Jeszenőc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1543
Polgármester	Ladislav Trybula
Irányítószám	094 05
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	213 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	40 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Terület	5,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°E
	Jeszenőc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenőc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jeszenőc (szlovákul: Jasenovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 13 km-re északkeletre, az 554-es út mentén, az Olyka-patak keleti partján fekszik.

Története

A falut 1543-ban említik először. Neve a szláv jeszen (= kőrisfa) főnévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkótzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giglócz, és Zsalobin között, dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Zsalobina fiókja: 132 r., 20 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jeszenócz, tót kisközség 70 házzal és 431 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsalobina, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. A Homonnaiak birtoka volt, de az 1598-iki összeírás szerint Révay Ferencz is részbirtokosa. Később a Barkóczy s a Wiczmándy család lett a földesura. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. templomát 1778-ban Barkóczy Imréné szül. Szirmay Zsuzsánna építtette. A községben a XVIII. században több ízben volt földrengés, mely a templomot is erősen megrongálta.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

Népessége

1910-ben 361-en, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 230 szlovák volt.

2011-ben 226 lakosából 209 szlovák.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]