Máriakút

	Máriakút (Rafajovce)
	; Máriakút zászlaja
	; Máriakút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1596
Polgármester	Božena Dubasová
Irányítószám	094 05
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	163 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Terület	4,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 21° 43′ 60″49.044444°N 21.733333°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 21° 43′ 60″49.044444°N 21.733333°E
	Máriakút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Máriakút témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Máriakút (1899-ig Rafajócz, szlovákul: Rafajovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 28 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Ondalík-patak völgyében fekszik.

Története

A régészeti leletek szerint itt már az újkőkorban, az i. e. 2000–1700 közötti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak a határában feltárt sírok.

Máriakút egyébként a vidék egyik legfiatalabb települése, melyet a 16. században a vlach jog alapján telepítettek oláh és ruszin pásztorokkal. 1596-ban „Rafayocz” a település neve. A falu temploma több, mint háromszáz éve búcsújáróhely. Templomának kegyképéhez csodás események kötődnek. Amikor a falu temploma leégett, egyedül a kegykép maradt sértetlen. A képet ezután a szomszédos falu templomába vitték, az azonban csodálatos módon mindig hazatért. Ezután elhatározták egy új templom építését, melyet 1750-ben szenteltek fel. 1773-ban „Rafajowcze”, 1786-ban „Rafajocz” néven említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAFAJÓCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Jekelfalusi, és Lengyel Urak, lakosai katolikusok, fekszik Gyapalócz, és Holcsikóczhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, zabot terem, földgye veres agyagos, vőlgyes, és bikkes erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón, széna nélkűl szűkölködik.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rafajócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil., 3 rom., 132 gör. kath., 5 zsidó lak., gör. templommal, 336 hold szántófölddel. F. u. Beőthy. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Máriakút, azelőtt Rafajócz, keletkezését a hagyomány a határhoz tartozó ú. n. csodakútnak tulajdonítja. Tény, hogy gör. kath. kőtemploma már 1536-ban épült, s hogy itt kétévenként búcsút tartanak. Különben a sztropkói uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Jekelfalussyak, Szirmayak, Beőthyek s a gróf Sztárayak birtokába került, mely utóbbi családnak ma is nagyobb birtoka van itt. Ide tartozik Csaroda kerülő-lak. E ruthén kisközségnek 25 háza és 139 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó.”^[3]

Magyar nevét 1907-ben búcsújáróhelyének gyógyerejű kútjáról kapta. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt.

2011-ben 194 lakosából 167 szlovák és 20 cigány.

Nevezetességei

Görögkatolikus kegytemploma 1750-ben épült.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]