Gyermekkorában kosárlabdázott. Később egy iskolai tanfolyamon ismerkedett meg a vívással. A középiskolai évek után a Szegedi Egyetemre került. A Szegedi Postás és a Szegedi Haladás sportolója volt. 1952-ben magyar ifjúsági bajnok lett. 1956-ban került Budapestre. 1957-ben egyéni magyar bajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben lett a válogatott tagja. Az 1959-es budapesti vb-n egyéni ötödik és csapat világbajnok volt. 1960-ban olimpia harmadik lett csapatban. 1962-ben és 1963-ban vb bronzérmes lett. Az 1964-es olimpián ötödik volt, csapatban aranyérmet szerzett. 1965-ben porcleválással műtötték. Két év után tért vissza, de 1967-ben szerzett vb aranyérme után visszavonult. 1957-től 1967-ig szerepelt a magyar válogatottban.
1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[1]
1956-ban a szegedi tudományegyetemen vegyész, 1972-ben a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után egy akkumulátorgyár fejlesztőmérnöke lett.
1987-től nyugdíjas. Az Olimpiai Bajnokok Klubjának alapítója, a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának tagja.[2]