Banktisztviselőként 1926-tól a VAC(Vívó és Atlétikai Club), majd 1930-tól a Tisza István Vívó Club vívója volt. 1934-ben az Egyesült Izzó főtisztviselője lett és sportpályafutását az UTE(Újpesti Torna Egylet) vívójaként folytatta. Kardvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. 1931-től 1937-ig mindkét fegyvernem magyar válogatottjában szerepelt.
Annak ellenére, hogy jelentős nemzetközi versenyeken több egyéni bajnoki címet is nyert, az egyéni magyar bajnoki címet soha nem sikerült elnyernie. 1929-ben 5., 1933-ban második, 1934-ben negyedik volt a magyar kard bajnokságon. 1935-ben továbbjutott a selejtezőből, de orvosi javaslatra visszalépett a versenytől. 1936-ban a döntőt lábsérülése miatt feladta, így 9. lett. Az Újpesttel 1934-ben harmad-, 1935-ben másodosztályú csapatbajnok volt. 1936-ban már az első osztályban negyedikek lettek.
1936-os olimpiai bajnoki címének tiszteletére egy "olimpiai tölgyet"[2] ültetett Berettyóújfaluban, mely a városi könyvtár épülete előtti parkban található. Az 1937-es és az 1938-as kard ob-ra nem nevezett. Az 1937-es párbajtőr csb-t megnyerte. Ezt a versenyt 1938 januárjában rendezték meg.
Zsidó származása miatt a második világháború idején behívták munkaszolgálatosnak, és az őket szállító teherautó 1944. november 4-én, a 38. születésnapját megelőző napon éppen a németek által aláaknázott Margit hídon közlekedett, amikor az felrobbant. Más forrás szerint[3] a budai oldal felé tartó 48-as villamoson utazott, amikor a halálát okozó robbanássorozat történt.
Szülei Kabos Sámuel (született Katz Sámuel, 1863. Nyírbéltek – 1944) kereskedő, tisztviselő, majd a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet igazgatója, és Miklós Berta (1904-ig Militzer Berta, 1874–1956). Apja Bélteky Kálmán néven nyelvészeti tanulmányokat is írt. Anyjának, Militzer Bertának kilenc testvére volt.
Édesanyja testvérei közül Miklós Jutka (vagy Militzer Júlia, 1884. szept. 7. Berettyóújfalu –1 976. febr. 18. Créteil, Franciaország) író, költő, A Holnap nagyváradi költői csoport tagja.
Tetsvére Kabos Veronika (1904–?), akinek férje Keleti Aladár volt. Unokahúga Keleti ÉvaKossuth-díjas fotóművész.
Első felesége Löffler Edit volt. Második felesége Vajda Terézia, az OTSB nemzetközi osztályának tisztviselője, később Londonban telepedett le.[4]
Sporteredményei
kardvívásban:
háromszoros olimpiai bajnok (egyéni: 1936; csapat:1932, 1936)
↑A Belügyminisztérium 1908. évi 47538. sz. rendelete. MNL-OL 30796. mikrofilm 636. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 23. oldal 30. sor.
↑Az 1936. évi olimpia rendezői minden résztvevőnek egy tölgyfacsemetét ajándékoztak. 1936. november 5-én Kabos Endre és Rajczy-Rasztovich olimpiai bajnokok tiszteletére vívóakadémiát rendezett a Bihari Tenisz és Vívó Klub Berettyóújfaluban, ez alkalommal ültette el Kabos a községháza előtt a berlini olimpiáról magával hozott olimpia tölgyet. (Forrás: Barcsay László dr., Barcsay Emlékiratok V. kötet, 2001, Berettyóújfalu,-Budapest, 1990–2001.)
Kabos Endre (1906–1944), az elegáns bajnok; szerk. Szarka Klára; Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Bp., 2013
Olimpia. Az olajágtól a tölgyig. Kabos Endre, a vívás bajnoka; szerk. Krajczárné Sándor Mária, Kecse Gabriella; Berettyó Kulturális Központ – Bihari Múzeum–Bihari Múzeum Baráti Köre, Berettyóújfalu, 2017 (Bihari értékek)
