Kálnarosztoka

	Kálnarosztoka (Kalná Roztoka)
	A fatemplom
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1554
Polgármester	Ladislav Hakulin
Irányítószám	067 72
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	539 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	268 m
Terület	22,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 04″, k. h. 22° 18′ 52″48.967778°N 22.314444°E
	Kálnarosztoka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnarosztoka témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kálnarosztoka (szlovákul: Kalná Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Kálna és Rosztoka 1866-os egyesülésével jött létre.

Fekvése

Szinnától 13 km-re keletre, az Ublya-patak partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

Története

1554-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Kálna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 5 r., 232 g. kath., 8 zsidó lak. Görög kath. templom, 955 hold szántóföld. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kálnarosztoka, ruthén kisközség 568 gör. kath. vallású lakossal. Házainak száma 87. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása pedig Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt és két falu, vagyis Kálna és Rosztoka egyesüléséből keletkezett. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a mult század elején gróf Van Dernáth Vilmos, azután gróf Vécsey Paulina és báró Redvitz Georgina. Ezeket követték Fischer Antal és Frigyes lovagok, 1884-ben pedig gróf Beaufort Spontin Frigyes. A községben két gör. katholikus templom van, melyek közül az egyik 1839-ben, a másik 1860-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 572, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 410 szlovák, 172 ruszin volt.

2011-ben 562 lakosából 292 szlovák, 214 ruszin volt.

Nevezetességei

Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült, 1839-ben megújították. Ikonosztáza 18. századi.
Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban készült.

További információk

Községinfó
Kálnarosztoka Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
A templom képes ismertetője
Slovakiatourism.sk
Fotógaléria a templomról
E-obce.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 11.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 11.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]