Kelen (település)

	Kelen (Klenová)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1548
Polgármester	Slavomil Voloch
Irányítószám	067 72
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	508 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Terület	20,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 22° 20′ 01″48.941111°N 22.333611°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 22° 20′ 01″48.941111°N 22.333611°E
	Kelen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kelen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kelen (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Klenová (egyértelműsítő lap).

Kelen (szlovákul: Klenová, ukránul: Klenová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 27 km-re délkeletre, az Ublya-patak partján fekszik.

Története

1548-ban „Klenau” néven említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a Hadik-Berkóczy család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLENOVA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. k. Orosz Volovához 1/2, é. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem, középszerűen gabonát, árpát, kölest, tatárkát, krompélyt, földgye sárga agyagos kavitsos, erdeje bikkes, nyirjes, és elég, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klenova, Zemplén vm. orosz falu, Szinna fil., 9 romai, 723 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. paroch. templom. 1093 hold szántóföld. Erdő. Vizimalom. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

Tipikus patak menti település. Lakói földművelésből, állattartásból és favágásból éltek. A 19. század végétől számos lakosa emigrált a tengerentúlra.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kelen, azelőtt Klenova, ruthén kisközség, körjegyzőségi székhely, 129 házzal s 817 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója s vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott s előbb a Drugethek, majd a Barkóczyak voltak az urai. Most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Gör.-kath. temploma 1805-ben épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 843, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 535 lakosából 313 szlovák, 176 ruszin és 22 ukrán volt.

2011-ben 522 lakosából 263 szlovák és 233 ruszin volt.

Nevezetességei

Ortodox temploma 1806-ban készült a korábbi fatemplom helyén.
Görögkatolikus temploma 1996-ban épült.
Út menti kereszt 1851-ből.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 10.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 10.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]