Kasta
előd Núbia kusita uralkodója utód Alara Piye
Szitula Kasta és I. Amenirdisz nevével
Prenomen	Maatré
Nomen	Kasta
Gyermekei	Piye Sabaka I. Amenirdisz Hensza Pekszater Noferukakasta
Sírja	el-Kurru
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasta témájú médiaállományokat.

Kasta a Kusita Királyság uralkodója, Alara utóda volt. Hatalma már részben kiterjedt Felső-Egyiptomra is, ahol fia, Piye a XXV. dinasztia alapítója lett. Neve (k3š-t3, kiejtése talán /kuʔʃi-taʔ/^[1]) jelentése „a kúsi”, „a kusita”.^[2]

Kasta Napatából (Szudán mai fővárosától, Kartúmtól 400 km-re északra) kormányozta országát, befolyása nagy mértékben kiterjedt Felső-Egyiptomra is azáltal, hogy lányát, Amenirdiszt elfogadtatta a hivatalban lévő Ámon isteni felesége, I. Sepenupet, III. Oszorkon fáraó lányának utódjaként. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult abban, hogy a kusita hatalom Kasta uralma alatt kiterjedjen Egyiptomra is, mert legitimálta a kusiták hatalomátvételét Théba környékén.^[3] Török László azt írja, hogy Kasta uralma alatt valószínűleg már magában Thébában is léteztek kusita helyőrségek, hogy biztosítsák a király hatalmát Felső-Egyiptom fölött és megakadályozzanak egy esetleges megszállást Alsó-Egyiptom felől.^[4] Török megjegyzi, hogy azt, hogy Kasta békésen vette át a hatalmat Felső-Egyiptom fölött és jelent meg Felső- és Alsó-Egyiptom királyaként, az is mutatja, hogy III. Oszorkon leszármazottai, III. Takelot és Rudamon továbbra is magas társadalmi pozíciót élveztek Thébában, a 8. század végén, a 7. század első felében is, mint azt temetkezésük is mutatja a városban, valamint az is, hogy I. Sepenupet és I. Amenirdisz, Kasta lánya közösen tevékenykedtek.^[5] Egy Kasta uralkodása idejéből származó sztélé előkerült Elephantinéból (ma Asszuán), Hnum templomából; ez is mutatja Kasta uralmát a terület fölött.^[6] A sztélén uralkodói neve, a Nimaatré áll.

Az egyiptológusok ma úgy tartják, vagy őt, vagy – nagyobb valószínűséggel – Piyét említik egy jól ismert feliraton a Vádi Gaszuszban, a 12. évben. A felirat Kasta lányát, Amenirdiszt említi a hivatalban lévő isteni feleség, Sepenupet 19. évével kapcsolatban.^[7]

Kasta uralkodásának hossza ismeretlen. Egyes források őt tekintik az egyiptomi XXV. dinasztia alapítójának, mivel ő volt az első kusita király, akiről tudni, hogy uralmát kiterjesztette Felső-Egyiptomra is.^[8] Uralkodása alatt országának őslakos kusita népe, a Nílus harmadik és negyedik kataraktája között, gyors ütemben magáévá tette az egyiptomi hagyományokat, vallást és kultúrát.^[9]

Elődje, Alara testvére lehetett.^[10] Dunham és Macadam szerint Alara és Kasta is lehet, hogy a lánytestvérét vette feleségül, de Morkot szerint erre nincs világos bizonyíték.^[11]

Kasta egyetlen ismert felesége Pebatjma volt. Gyermekeik:

• Piye – Valószínűleg Kasta fia. Anyja talán Pebatjma.
• Sabaka – I. Amenirdisz testvéreként említik, tehát Kasta és Pebatjma fia.^[10][11]
• Hensza – Piye felesége, valószínűleg Kasta^[11] és talán Pebatjma lánya.^[10]
• Pekszater (vagy Pekareszlo) – Piye felesége volt, Abüdoszban temették el. Lehet, hogy akkor halt meg, amikor elkísérte Piyét egyiptomi hadjáratára.^[11] Laming és Macadam szerint Pebatjma fogadott lánya.^[12]
• I. Amenirdisz – Egy szobra említi, hogy Kasta és Pebatjma lánya.
• Noferukakasta – Valószínűleg Kasta^[11] és talán Pebatjma lánya.^[10]

Az el-kurrui piramisok közt megtalálhatóak Kasta és több utódja sírjai. A temető legmagasabban fekvő részén 4 tumulusz található (Tum.1,2,4 and 5). Ezektől keletre legalább nyolc piramis sora áll. Egyikük részben ráépült az egyik tumuluszra (Tum.19). A legdélebbi piramis Kastáé és feltehetőleg a feleségéé, Pebatjmáé. Ez előtt a sor előtt egy másik sor áll, köztük Piye, Sabaka és Tanutamani sírja. Pebatjma feltételezett piramisától délre át kell kelni a déli vádin, hogy elérjük a déli, királynéi piramisokat: Naparaye (K.3), Hensza (K.4), Kalhata (K.5) és Arti (K.6) sírját.^[13]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kashta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.