Kenessey Béla (építőmérnök)
Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26.[2] – Budapest, 1936. március 22.)[3] építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja. Felmenői, családjaVeszprém vármegye régi nemesi családjából, a Küngösön is birtokos kenesei Kenessey családból származik. A kenesei Kenessey nemzetség 1928-ban tartott első nemzetségi gyűlésén a család jelenlévő férfi tagjai nemzetségfővé választották, a tisztségét haláláig töltötte be. Édesapja, kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.)[4] közbirtokos és nemes Szomjú Veronika fia, kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13.[5] – Budapest, 1906. június 19.)[6] közbirtokos, MÁV díjnok. Édesanyja, hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.)[7] közbirtokos, megyebizottsági tag lánya, hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna. Apai nagyanyja révén Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, a Kalevala műfordítójának másodfokú unokatestvére. Feleségével, pottyondi és csáfordi Pottyondy Gusztáv ( – Szombathely, 1907. március 7.)[8] MÁV üzletvezető és Wacha Emília pottyondi és csáfordi Pottyondy Aranka (1871. – 1934.) nevű lányával Budapesten 1893. október 25-én kötött házasságot.[9] Gyermekei:
TanulmányaiKözépiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Mérnöki oklevelét 1889 júniusában a Királyi József Műegyetemen szerezte meg. MunkásságaEgyetemi tanulmányait követően 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött Budapesten, Brassóban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Komáromban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet komáromi szervezete 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári szervezet pedig 1921-ben alelnökévé választotta. 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig, 1927-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Ügyosztályának vezetője volt. Választmányi tagja volt a Magyar Meteorológia Társaságnak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályának 1934 márciusától volt elnöke. Műszaki teljesítményei mellett elsősorban a vízügyi szakirodalom fejlesztésében vállalt szerepe a leginkább említésre méltó. 1928-tól a haláláig a Vízügyi Közlemények szerkesztője, ezáltal a vízügyi-kultúrmérnöki szakirodalmi ismeretterjesztés irányítója volt. A Köztelek folyóirat munkatársaként a Kvassay Jenő által vezetett vízügyi szolgálat szóvivője, vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai is jelentősek. A lefolyási tényezőt ma is táblázatai alapján számítják. Személyében megtestesült az elméleti és gyakorlati műszaki kérdésekben egyaránt tájékozott nagy műveltségű mérnök. HalálaKenessey Béla 1936. március 22-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben található sírját, ismeretlen időpontban megszüntették. Főbb munkái
Főbb művei
Származása
Jegyzetek
Források
|