A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya, de üdvös dolog a szentekhez, mint az Istennél közbenjárókhoz folyamodni és képeiket, ereklyéiket tiszteletben részesíteni
Egyszerű istentisztelet, énekkel, imával, prédikációval. A Szentháromságon kívül az istentiszteletnek nincs más tárgya
hét van: keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbánat szentsége, házasság, egyházi rend, és a (betegek) megkenése
szentség (bizonyos felekezetekben: szent szertartás) csupán kettő van: a keresztség és az úrvacsora, de egyes irányzatokban egy sincs (pl. baptisták)[2]
Ha az ember nem annyira bűnös, hogy a pokolba jusson, viszont még nem szabadult meg elégségesen a bűntől, és annak következményeitől, azaz nem eléggé tiszta, akkor nem léphet be egyből a mennybe. Ezek a lelkek végső soron a mennybe fognak jutni, de először el kell szenvedniük a tisztítótüzet, azaz a megtisztulás állapotát.
Aki anélkül hal meg, hogy teljes elégtételt adott volna, az a magányos lelkek közbenső állapotába kerül, ahol (lelkiismereti) kínokat szenved bűneiért; ebből az állapotból alamizsna, halotti misék stb. szabadítják ki, amennyiben ezek Istent arra bírják, hogy az elhunyt gyötrelmeinek könyörületből véget vessen
A tisztítótűz és minden, ami ezzel kapcsolatos, emberi kitalálás
Képes ábrázolások, szobrok, oltárok
A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközei
A kultusz és az áhítat lényeges segédeszközei
A templomban nem tűrhetők meg. Az oltárokat az evangélikusoknál kismértékben alkalmazzák a templom díszítéseként.
A felszentelési szertartást csak püspök végezheti el. A papok nőtlenségre kötelezik magukat. A pap hirdetője az evangéliumnak és kezelője az öt szentségnek, és bemutatója a miseáldozatnak.
A püspököknek nőtleneknek kell lenniük, a papoknak és diakónusoknak pedig tilos második házasságot kötni. A pap hirdetője az evangéliumnak és kezelője a hat szentségnek, és bemutatója a miseáldozatnak.
Tisztségre felszentelik a kézrátétel apostoli szokásával, amelyet papi személyek végezhetnek el. Nincsenek nőtlenségre kötelezve. A papi (lelkészi) hivatal az evangélium hirdetéséből és a szent szertartások kiszolgáltatásából áll.
A Bibliát történelmileg pontos dokumentumnak tekintik, és az abszolút tekintélynek, amellyel a hívek élnek. A Biblia „bölcsességét” és a próféciáit tévedhetetlennek tartják.[21][22]
↑"Annak ellenére, hogy összességében egy ihletett könyvnek tekintik, az unitáriusok a Bibliát emberektől írottnak tartják … Az unitáriusok ezért nem hisznek a Biblia tévedhetetlenségében, mint sok más keresztény…" (D. Miano, An Explanation of Unitarian Christianity, AUC, 2003, 2007)
