Komondy Zoltán
Komondy Zoltán (Sárvár, 1892. április 7. – Budapest, 1957. szeptember 17.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). Életrajza1910-ben érettségizett Kőszegen, a bencés gimnáziumban. az első világháborús katonai évei miatt csak 1920-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a budapesti József Műegyetemen. 1920–25 között a MÁVAG-ban dolgozott először munkásként majd gépkonstruktőrként, 1924-től pedig a mozdonyszerkesztési osztály vezetője lett. Ezzel egyidejűleg – Schimanek Emil professzor meghívására – 1921-től óraadó tanársegéd, 1923-tól másodállású, 1926-tól főállású egyetemi adjunktus, 1932-től pedig intézeti tanárként a tanszék géplaboratóriumának vezetője lett. 1941-től műszaki doktor, 1945-től egyetemi magántanár, majd 1946-ban, 54 évesen kinevezték nyilvános rendes egyetemi tanárnak. Kinevezése után nagy lelkesedéssel fogott hozzá a tanszék fejlesztéséhez; sorra kapta közéleti megbízásait is. Megbízatásai közül néhány: 1946-tól az Országos Automobil Kísérleti Állomás igazgatója lett, 1948–49 között a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója; 1948-tól pedig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ-nek) első elnöke, majd 1949-től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója lett, végül 1952–1955 között a BME rektorhelyettese. MunkásságaA két világháború között cikkeket, tanulmányokat írt. Ő írta a Gépészeti zsebkönyv Hőtan, Belső égésű motorok és Tüzelőanyagok és az elégés című fejezeteit. A második világháború alatt írta füzeteit a Mérnök-továbbképző Intézet gépészeti sorozata számára. Ezek lettek a későbbiekben először egyetemi jegyzetek, majd tankönyvek, amelyek azután több kiadást is megértek. Főbb művei
A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadásában megjelent munkái:
A Tankönyvkiadó gondozásában megjelent munkái:
Jegyzetek
Források
|