A vármegye középső részén, Zalaegerszegtől 13 kilométerre délre, a Göcsej tájegységben található. Területe 6,69 négyzetkilométer, lakónépessége 218 fő, népsűrűsége pedig 32,6 fő/km². Két fő településrésze a délebbi Vadamos és az attól északabbra elterülő Nagylickó, a kettőt a Gellénházi-patak választja el egymástól. Mindkét említett településrészen a ZalatárnoktólZalaegerszeg felé (Gellénházáig) vezető 7402-es út húzódik végig.
Története
Liczkó már 1260-ban létezett. Különböző neveken szerepel, mint: Aqua Lysco, terra Lysco, Naglizkow, Kyslyzko, Felselyzko és Iborlysko. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy- Liszkó nevű birtokot Isabori Jánosnak engedték át. 1513-ban Nagy- Liczkót Várföldével fogják együtt. A hajdani Kyslycko ma egyszerűen csak határnév. Vadamos a Vadalmás név elferdítése. Lickó, Vadamos és Mukucsfalu falurészeket a Gellénházi-patak választja el egymástól. A két település nevéből mesterségesen alkotott helynév első tagja szláv eredetű. Lickóvadamos Lickó (Nagy- és Kis-) és Vadamos településekből 1898-ban lett egyesítve.
A község, 1990. óta, a gellénházikörjegyzőséghez tartozik, tagja a Gellénháza és Térsége Önkormányzati Társulásnak.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,4%, német 5,6%. A lakosok 83,9%-a római katolikusnak, 2,4% reformátusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,5% ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 2,2% evangélikus, 1,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[13]
.svg)
