|
Balatonederics
Balatonederics község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. FekvéseA Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík keleti szélén fekszik, a 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál. Főutcája a 73 143-as számú mellékút – települési nevén Kossuth Lajos utca / Radosi utca –, mely mindkét végpontján a 84-es főúthoz csatlakozik. Vonattal a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon érhető el; Balatonederics vasútállomás a belterület keleti széle közelében helyezkedik el, nem messze a két főút találkozási pontjától, közúti elérését a 84-esből kiágazó rövid, 71 339-es számú mellékút biztosítja. TörténeteA település Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A község nevének első említése 1214-ből maradt fenn. A török háborúk idején hol a törökök, hol Szigliget várának magyar katonasága fosztogatta. 1572-ben a törökök porig égették. A török hódoltság után a betelepülő lakosság megélhetésének forrása hosszú ideig a szőlő- és gyümölcstermesztés volt. A 19. században a szigligeti birtok és kastély báró Puteáni Gézára szállt, aki még 1893-ban is 2246 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett. Ő vagyonát kártyára, nőkre és lóversenyre költötte. Felhalmozódott adósságai miatt az anyjától örökölt szigligeti Lengyel-Puteani kastélyt 1912-ben eladta gróf Esterházy Pálnak, és balatonedericsi kastélyába költözött. Puteáni Géza bárónak a szülei báró Puteáni Vencel (1779–1810) királyi kamarás, kapitány, földbirtokos, és a lengyeltóti Lengyel család sarja, báró lengyeltóti Lengyel Krisztina (1781–1814) voltak, akik egykor sok termőföldet birtokoltak Balatonedericsen is. A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokra épült 1895-ben, eklektikus stílusban. A balatonedericsi szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak. A település számos pincéje csatlakozott már a térségi borút egyesülethez. A községet Balatongyörök felé elhagyva jutunk az Afrika Múzeumba, amelynek belső termeiben afrikai gyűjtemény, kívül többek közt maszáj kunyhók és élő afrikai állatok láthatók. KözéletePolgármesterei
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 23-án feloszlatta magát.[12] [A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben, aki 72 % fölötti eredménnyel jutott mandátumhoz, NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 1,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,5% (16,8% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,4% volt római katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
Képgaléria
Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
