Miksa József bajor herceg

Miksa József
Uralkodóház	Wittelsbach–Pfalz–Birkenfeld–Gelnhauseni
Született	1808. október 4. Bamberg
Elhunyt	1888. november 15. (80 évesen) München
Nyughelye	Tegernsee apátság
Édesapja	Piusz Ágost bajor herceg
Édesanyja	Amalie Luise von Arenberg
Házastársa	Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő
Gyermekei	Lajos Vilmos herceg Ilona, Thurn und Taxis hercegnéje Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné Károly Tivadar herceg Mária Zsófia Amália nápoly–szicíliai királyné Matilda Ludovika, Trani grófnéja Zsófia Sarolta Aguszta alençon-i hercegné Miksa Emánuel herceg
Díjak	Aranygyapjas rend lovagja, Fekete Sas-rend lovagja, Szent Sír Lovagrend tagja
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa József témájú médiaállományokat.

Miksa József (ismert még mint Bajorországi Miksa József, németül: Max Joseph in Bayern; Bamberg, Bajor Királyság, 1808. október 4. – München, Bajor Királyság, 1888. november 15.), a Wittelsbach-ház pfalz–birkenfeld–gelnhauseni ágából származó bajor herceg, Piusz Ágost herceg és Amalie Luise von Arenberg egyetlen gyermeke, aki nagynénjével, Ludovika bajor királyi hercegnővel kötött házassága révén a bajor királyi család tagja. Többek között Erzsébet császárné és királyné édesapja.

Miksa József herceg Bambergben született Piusz Ágost bajor herceg (1786–1837) és felesége, Amália Lujza arenbergi hercegnő gyermekeként. Ifjúkorát Bambergben és Münchenben töltötte. 1826-ban beiratkozott a Müncheni Egyetemre, ahol történelmet, közgazdaságtant és természettudományokat tanult. 1827-ben nagykorúvá nyilvánították és a bajor birodalmi tanácsosok kamarájának tagjai közé választották, ahol 3 évvel később szavazati jogot is nyert. Politika és katonai pályát ellenben nem folytatott, mégis 1830-ban tulajdonosa lett a harmadik könnyű lovasezrednek, 1857-től pedig tábornoki címet viselt.

1834-ben megvásárolta a Starnbergi-tó melletti possenhofeni kastélyt (ma Pöcking község része), amely Miksa hátralévő életében családjának fő nyári tartózkodási helye volt.

Gyakran utazott, 1838-ban Palesztinába, Egyiptomba, Athénba, Konstantinápolyba és Núbiába látogatott el. Élménybeszámolóját „Wanderung nach dem Orient im Jahre 1838” címen jelentette meg. Ezt először 1839-ben adták ki, majd 1978-ban újranyomtatták. Utazásai során gyűjtötte a régiségeket, amelyeket hazavitt magával Bajorországba, és édesapja házában, a Banz Apátságban kiállította őket, itt a mai napig megtekinthetők. A régiségek között megtalálható egy fiatal asszony múmiája, három mumifikálódott fej, jó néhány állat múmiája, valamint sokféle kő különböző templomokból és sírokból, köztük Dendur templomának egy darabja. Amikor Jeruzsálemben járt, pénzt adományozott a Via Dolorosán álló Megkorbácsoltatás templomának újjáépítésére. Hazatérve utazásairól a Ludwigstrassén, hatalmas cirkuszt építtetett, melyben többnyire a főnemességhez tartozó urak tartották az előadásokat.

Phantasus álnév alatt számos drámai költeményt és elbeszélést is írt. A herceg a népköltészetben is jeleskedett, tájszólásban írt, ennek tökéletesítése érdekében gyakran járta a vidéket, hogy az ottani beszédet és szokásokat tanulmányozhassa. Ezzel a nép körében hatalmas népszerűséget tett szert.

A bajor népzene legjelentősebb XIX. századi támogatójaként tartották nyilván. Hatására a citerát egyre inkább a bajor népzenével kezdték azonosítani, a hangszert még az előkelő udvarokban is használni kezdték. Ez irányú szenvedélye miatt a „Citera-Maxi” („Zither-Maxl”) nevet ragasztották rá. A citerát nemcsak hallgatni szerette, hanem maga is játszott rajta, sőt még zenét is szerzett a hangszerre.

Miksa József első és egyben egyetlen felesége is a saját másod-unokanővére, a szintén a Wittelsbach-házból származó Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt. Mária Ludovika I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő hetedik gyermeke volt. Kettőjük házasságára 1828. szeptember 9-én került sor a Bajor Királyságbéli Tegernsee településen. Kapcsolatukból összesen tíz gyermek született, melyek közül nyolc érte meg a felnőttkort. Gyermekeik:

Miksa József és Mária Ludovika gyermekei

Név	Portré	Született	Elhunyt	Megjegyzés
Lajos Vilmos herceg „Louis”		1831. június 21. München	1920. november 6. München 89 évesen	Az Aranygyapjas rend lovagja, Henriette Mendel színésznővel kötött morganatikus házassága miatt lemondott elsőszülötti jogáról.
Vilmos Károly herceg	–	1832. december 24. München	1833. február 13. München pár hónaposan	Kisgyermekként meghalt.
Ilona Karolina Terézia hercegnő „Nene”		1834. április 4. München	1890. május 16. Regensburg 56 évesen	I. Ferenc József osztrák császár hitvesének szánták, ám végül Miksa Antal, Thurn und Taxis hercegéhez ment feleségül, boldog kapcsolatukból négy gyermekük született.
Erzsébet Amália Eugénia hercegnő „Sisi”		1837. december 24. München	1898. szeptember 10. Genf 60 évesen	Kora egyik legszebbnek tartott asszonya, végül ő kötött házasságot I. Ferenc József osztrák császárral amely házasság révén magyar királyné is lett. 1898-ban egy merénylet során, Luigi Lucheni olasz anarchista leszúrta.
Károly Tivadar herceg „Lúd”		1839. augusztus 9. Possenhofen	1909. november 30. Kreuth 70 évesen	Orvosi pályára lépett és elismert szemszakorvos lett. Kétszer nősült, első hitvese a Wettin-házból származó Zsófia szász királyi hercegnő, a második a Bragança-házi Maria José portugál infánsnő volt, összesen hat gyermeke született.
Mária Zsófia Amália hercegnő		1841. október 4. Possenhofen	1925. január 19. München 83 évesen	1859-ben, a Bourbon-házból való II. Ferenc nápoly–szicíliai királlyal kötött házassága révén a Szicíliai Kettős királyság királynéja.
Matilda Ludovika hercegnő „Veréb”		1843. szeptember 30. Possenhofen	1925. június 18. München 81 évesen	1861-ben, a szintén a Bourbon-házból való Lajos, Trani grófjával, saját sógorával kötött házassága révén a nápoly–szicíliai királyi család tagja. Boldogtalan házasságából egy gyermek született.
Miksa herceg	–	*/† 1845. december 8. Possenhofen		születésekor meghalt.
Zsófia Sarolta Aguszta hercegnő		1847. február 23. Possenhofen	1897. május 4. Párizs 50 évesen	1868-ban feleségül ment az Orléans-i házból származó Ferdinánd alençoni herceghez, boldog házasságban élt, a halál egy jótékony célú vásáron érte, ahol hősiesen segítette az emberek biztonságos kijutását, ám ő maga életét vesztette.
Miksa Emánuel herceg „Mapperl”		1849. december 7. München	1893. június 12. Feldafing 43 évesen	Altábornagy, boldog házassága Amália szász–coburg–gothai hercegnővel köttetett, akitől három gyermeke született.

1888-ban feleségével még megünnepelhette 60. házassági évfordulóját, de egy hónappal később, november 12-én szélütés kapott, majd 15-én hajnalban elhunyt. Felesége négy évvel később, 1892-ben követte férjét. Miksa herceget a tegernsee-i családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Miksa József műveit 1992-ben gyűjtötték össze, és adták ki Bajorországban: Ländlerek, Keringők, Polkák, Skót táncok, Mazurkák, Quadrille-ek és Indulók zongorára (Pianoforte), citerára, gitárra vagy vonós hangszerekre (Ländler, Walzer, Polka, Schottisch, Mazurka, Quadrillen und Märsche für Pianoforte, Zither, Gitarre oder Streichinstrumente).

• A bajor hercegek családfái (archivált link)
• [1] Tartalmas leírás a testvérekről, sok kép
• [2] Vasárnapi Ujság, 35. évfolyam, 39. és 47. szám (8. old.) (1888)