Miksa József bajor herceg
Miksa József (ismert még mint Bajorországi Miksa József, németül: Max Joseph in Bayern; Bamberg, Bajor Királyság, 1808. október 4. – München, Bajor Királyság, 1888. november 15.), a Wittelsbach-ház pfalz–birkenfeld–gelnhauseni ágából származó bajor herceg, Piusz Ágost herceg és Amalie Luise von Arenberg egyetlen gyermeke, aki nagynénjével, Ludovika bajor királyi hercegnővel kötött házassága révén a bajor királyi család tagja. Többek között Erzsébet császárné és királyné édesapja. ÉleteMiksa József herceg Bambergben született Piusz Ágost bajor herceg (1786–1837) és felesége, Amália Lujza arenbergi hercegnő gyermekeként. Ifjúkorát Bambergben és Münchenben töltötte. 1826-ban beiratkozott a Müncheni Egyetemre, ahol történelmet, közgazdaságtant és természettudományokat tanult. 1827-ben nagykorúvá nyilvánították és a bajor birodalmi tanácsosok kamarájának tagjai közé választották, ahol 3 évvel később szavazati jogot is nyert. Politika és katonai pályát ellenben nem folytatott, mégis 1830-ban tulajdonosa lett a harmadik könnyű lovasezrednek, 1857-től pedig tábornoki címet viselt. 1834-ben megvásárolta a Starnbergi-tó melletti possenhofeni kastélyt (ma Pöcking község része), amely Miksa hátralévő életében családjának fő nyári tartózkodási helye volt. Gyakran utazott, 1838-ban Palesztinába, Egyiptomba, Athénba, Konstantinápolyba és Núbiába látogatott el. Élménybeszámolóját „Wanderung nach dem Orient im Jahre 1838” címen jelentette meg. Ezt először 1839-ben adták ki, majd 1978-ban újranyomtatták. Utazásai során gyűjtötte a régiségeket, amelyeket hazavitt magával Bajorországba, és édesapja házában, a Banz Apátságban kiállította őket, itt a mai napig megtekinthetők. A régiségek között megtalálható egy fiatal asszony múmiája, három mumifikálódott fej, jó néhány állat múmiája, valamint sokféle kő különböző templomokból és sírokból, köztük Dendur templomának egy darabja. Amikor Jeruzsálemben járt, pénzt adományozott a Via Dolorosán álló Megkorbácsoltatás templomának újjáépítésére. Hazatérve utazásairól a Ludwigstrassén, hatalmas cirkuszt építtetett, melyben többnyire a főnemességhez tartozó urak tartották az előadásokat. Phantasus álnév alatt számos drámai költeményt és elbeszélést is írt. A herceg a népköltészetben is jeleskedett, tájszólásban írt, ennek tökéletesítése érdekében gyakran járta a vidéket, hogy az ottani beszédet és szokásokat tanulmányozhassa. Ezzel a nép körében hatalmas népszerűséget tett szert. NépzeneA bajor népzene legjelentősebb XIX. századi támogatójaként tartották nyilván. Hatására a citerát egyre inkább a bajor népzenével kezdték azonosítani, a hangszert még az előkelő udvarokban is használni kezdték. Ez irányú szenvedélye miatt a „Citera-Maxi” („Zither-Maxl”) nevet ragasztották rá. A citerát nemcsak hallgatni szerette, hanem maga is játszott rajta, sőt még zenét is szerzett a hangszerre. Házassága és gyermekeiMiksa József első és egyben egyetlen felesége is a saját másod-unokanővére, a szintén a Wittelsbach-házból származó Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt. Mária Ludovika I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő hetedik gyermeke volt. Kettőjük házasságára 1828. szeptember 9-én került sor a Bajor Királyságbéli Tegernsee településen. Kapcsolatukból összesen tíz gyermek született, melyek közül nyolc érte meg a felnőttkort. Gyermekeik:
1888-ban feleségével még megünnepelhette 60. házassági évfordulóját, de egy hónappal később, november 12-én szélütés kapott, majd 15-én hajnalban elhunyt. Felesége négy évvel később, 1892-ben követte férjét. Miksa herceget a tegernsee-i családi kriptában helyezték örök nyugalomra. MűveiMiksa József műveit 1992-ben gyűjtötték össze, és adták ki Bajorországban: Ländlerek, Keringők, Polkák, Skót táncok, Mazurkák, Quadrille-ek és Indulók zongorára (Pianoforte), citerára, gitárra vagy vonós hangszerekre (Ländler, Walzer, Polka, Schottisch, Mazurka, Quadrillen und Märsche für Pianoforte, Zither, Gitarre oder Streichinstrumente). Külső hivatkozások
|