|
Mohammed Omár
Mohammed Omár, a sajtóban gyakran csak Omár molla (pastuul ملا محمد عمر مجاهد; Kandahár tartomány, 1950-es évek – Karacsi, 2013. április 23.) pastu nemzetiségű afganisztáni terrorista, politikus, a Taliban nevű szélsőséges szunnita iszlám mozgalom szellemi vezéralakja, 1996 és 2001 között Afganisztán Legfelsőbb Tanácsának fejeként az ország de facto államfője. A szovjetek kivonulása után mozgalma az 1990-es évek közepén erősödött meg Afganisztánban, majd Kabul 1996-os bevétele után a mozgalom már Afganisztán kétharmadát tartotta ellenőrzése alatt, ellenfeleik, az Északi Szövetség, mindössze az ország északi részén tudtak tartósan dacolni a tálibok növekvő katonai erejével. Omár molla szoros szövetségben állt az al-Káidával, épp ezért is irányult a tálibok ellen az Egyesült Államok katonai akciója a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után. Omár fejére 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, azóta bujkált, hollétéről csak bizonytalan információk voltak. Visszahúzódó személyisége miatt rendkívül kevés fotó és életrajzi adat áll rendelkezésre Omár molláról.[1] 2015. július 29-én az afgán titkosszolgálat (NDS) jelentette, hogy tudomásuk szerint Omár már két éve elhunyt.[2] A titkosszolgálat szerint a tálibok vezetője 2013. április 23-án halt meg egy karacsi kórházban, Pakisztánban. A következő napon a tálibok megerősítették vezetőjük halálhírét, s közölték, a kvettai súra, a héttagú tálib tanács egyhangúlag Manszúr mollát választotta meg a tálib mozgalom új fejének.[3] IfjúkoraA legtöbb forrás valamikor 1950 és 1962 közé teszi Omár születési évét.[4] Egy Kandahár tartománybeli faluban látta meg a napvilágot,[5] az ellentmondó információk azonban a pontos lokalizálást lehetetlenné teszik. A tálib szervezet 2015 áprilisában tette közzé Omár életrajzát, amely szerint vezetőjük 1960-ban született a kandahári Chah-i-Himmat faluban.[6] Bizonyosnak tűnik, hogy apja halála után nagybátyja nevelte fel.[5] Omár egy pastu nemzetiségű, szegény földnélküli családba született bele, a hotak törzs tagjaként, amely az Afganisztán legnagyobb részét képező ghilji törzsi szövetséghez tartozik.[7] Hámid Karzai elnök elmondása szerint Omár apja egy helyi vallási vezető volt, de maga a család teljes szegénységben élt, és az alsó-középosztály tagjaként semmiféle politikai befolyással nem rendelkezett.[8] Omár saját bevallása szerint hároméves volt, amikor apja elhalálozott, ezután nagybátyjai nevelték fel,[9] akik közül az egyik, egy vallástanító, feleségül vette Omár édesanyját, s a család ezután elköltözött Dehwanawark faluba.[5][10] Miután a Szovjetunió lerohanta a közép-ázsiai országot, Omár az ellenálló Mudzsáhid tagjaként részt vett a szovjetek elleni harcokban Nek Mohammad parancsnoklása alatt. Az 1990-es évek elejére a szovjetek kivonulásával polgárháborús állapotok alakultak ki. Kezdetben Omár ebben még nem vállalt szerepet, a Muhammad Nadzsibullah-vezette kormány ellen nem harcolt fegyverrel.[7] Egyes jelentések szerint „kiváló lövészként rengeteg szovjet tankot semmisített meg a háborúban”.[11] Az afgán háborúban Omár négyszer sérült meg a legtöbb forrás szerint; Abdul Szalám Záíf későbbi pakisztáni afgán nagykövet közlése szerint jelen volt, amikor 1987-ben Omár egy repeszgránát becsapódásakor elveszítette jobb szeme világát a szangszári csatában.[12] Más források 1986-ra[13] illetve 1989-re teszik ezt az eseményt.[14] Jegyzetek
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Mohammed Omar című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források
Information related to Mohammed Omár |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
