Nádorfa

	Nádorfa (Neradnovci)
	Nádorfa látképe
	Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Péterhegy
Rang	falu
Alapítás éve	1387
Polgármester	Franc Šlihthuber
Irányítószám	9203
Rendszám területkód	MS
	Népesség
Teljes népesség	130 fő (2020. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	290 m
Terület	4,07 km²
Időzóna	UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 50′ 23″, k. h. 16° 11′ 41″46.839722°N 16.194722°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 23″, k. h. 16° 11′ 41″46.839722°N 16.194722°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nádorfa témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nádorfa (szlovénül: Neradnovci, vendül Maranovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 25 km-re északra, a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Kis-Kerka mellett fekszik. A település dombvidéki jellegű. A legutóbbi adatok szerint 149 lakója van.

Története

Első írásos említése "Neradnolch" alakban 1387-ből származik.^[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

A 19. század második feléig "Neradnóc" illetve "Merádnocz" néven szerepelt a térképeken, amely közeli összefüggésben a község szlovén nevével, míg a "Nádorfa" magyarosított alak.

Vályi András szerint " NEPRADNÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Petrócznak szomszédságában, és 677annak filiája, határjában szőleje, és mind a’ két féle fája van; de földgye sovány. " ^[3]

Fényes Elek szerint " Neradnócz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 20 kath., 125 evang. lak."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Nádorfa, 47 házzal és 261 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. A község házai szétszórtan feküsznek. Lakosai, mint napszámosok, távoli vidékeket járnak be."^[5]

1910-ben 322, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság központi vezetése által kézben tartott területnek itt volt Bűdfalva mellett a legészakibb pontja. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.

Nevezetességei

A Kis-Kerka partján áll a Lenarčič-malom, mely 1870-ben épült. Először vizimalomként működött, majd 1897-ben gőzgéppel szerelték fel és egészen 1976-ig üzemelt. A malmot 2000-ben teljesen felújították, mellette játszóteret építettek és kerékpárutat építettek hozzá. Ma a környék egyik kedvelt kirándulóhelye.

További információk

Nádorfa Péterhegy község hivatalos oldalán
A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja Archiválva 2008. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szlovénia kulturális emlékei
Slovenia info – Neradnovci

Források

Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 437. o. ISBN 963-9257-09-5

Jegyzetek

↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[eeead7162a4b77be7fae4f4e8b0a4218caaf4a56-1] Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

[2] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]