|
Nóva   A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be. 1-100 nap alatt 7-20 magnitúdójú kifényesedésre képes, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után a fokozatos elhalványodás évekig, de akár évtizedekig is eltarthat. Ellentétben az Ia típusú szupernóvával, mely a csillagot megsemmisíti, az anyagáramlás intenzitásától függően a nóvák kb. tízezer évente megismétlődnek. A robbanást a megfigyelő a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja. A nóva szó a latin nova stella (=új csillag) kifejezésből származtatható. Ezzel a kifejezéssel illették ugyanis régebben az égbolton hirtelen megjelenő objektumokat, mivel úgy hitték, hogy egy új csillag születésének a szemtanúi. FajtáiHárom különböző nóvafajtát különböztethetünk meg:
A nóvák közötti különbséget a maximális fényesség és a kitörések közötti eltelt időintervallum alapján tesznek. Amíg a klasszikus nóváknál a kitörések között 10³ és 106 év közötti idő telik el és fényességnövekedésük 9-19 magnitúdóig terjed, addig az ismétlődő nóváknál 10-100 év telik el két kitörés között, fényességmaximumuk 7-9 magnitúdó. A törpe nóváknak több, gyengébb kitörésük van, és pár naptól akár hónapok is eltelhetnek a kitörések között, fényességük pedig 6 magnitúdó körüli. A nóvák felfedezéseTycho Brahe dán csillagász figyelte meg Augsburgban a Cassiopeia csillagképben 1572-ben fellángolt szupernóvát. Ezt később „Nova Stella” (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikálta 1573-ban, innen ered a nóva név. Az, hogy a szupernóva nem klasszikus nóva, csak az 1930-as években derült ki. Nóvák listájaA következő táblázat azokat a nóvákat tartalmazza, amelyeket 1891-től napjainkig felfedeztek, és amelyek szép időben szabad szemmel is láthatóak voltak, valamint a Tejútrendszerben találhatóak.   
Ismétlődő (rekurrens) novákForrások
Fordítás
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkekHivatkozások
|
