T Coronae Borealis
A T Coronae Borealis (T CrB) egy nóva az Északi Korona csillagképben.[1] Kitörését először John Birmingham dokumentálta 1866-ban,[2] de létezéséről már korábban is tudtak. Valószínűleg 1217-ben és 1787-ben is megfigyelték már.[3] A legfrissebb számítások szerint következő kitörése a közeljövőben, 2024 október végéig várható.[4] LeírásaA T CrB általában 10-es magnitúdójú, ami azt jelenti, hogy hagyományos távcsövekkel is épphogy látható. Két jól dokumentált kitöréséről tudunk, az első 1866. május 12-én volt, amikor a 2,5-es magnitúdót is elérte a fényessége,[5] a második pedig 1946. február 9-én, amikor 3-as volt.[6] A nóva még fényessége teljében is halványabb, mint a legfényesebb 120 csillag az égbolton.[7] A T CrB egy kettős csillagrendszer, amelyben egy kisebb forró és egy nagy, hidegebb csillag található. Ez utóbbi egy vörös óriás, amely folyamatosan anyagot ad át kisebb társának, mely egy fehér törpe.[8] A kisebb körül egy akkréciós korong képződik ebből az anyagból, mely mintegy vastag felhőként eltakarja azt. Ily módon a vörös óriás fénye az, amely megfigyelhető, mint egy M3 színképosztályú csillag a látható tartományban, míg az ibolyántúli sugárzást a fehér törpe dominálja. Kitörések idején az anyagátvitel jelentősen megnő a fehér törpébe, amelytől az kitágul és a fényessége megnő. A két csillag egymás körül körülbelül 228 napos keringési idővel kering, mely pálya szinte tökéletesen kör alakú. Kettejük közt a távolság mindössze 0,54 csillagászati egység.[9] A megfigyelések szerint a nóvakitörések meglehetős szabályossággal, körülbelül 80 évente következnek be. 2016-ban megfigyelték a nóva fényerejének növekedését - hasonló történt 1938-ban is, a legutóbbi kitörés előtt.[10] 2023-ban a fényessége váratlanul erősen csökkenni kezdett - ez pontosan olyan megfigyelés volt, mint 1945-ben, egy évvel a kitörés előtt.[11] Hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, nem tudni, de a folyamatos megfigyelések alapján újabb becslések készülnek, miszerint erre 2024 októberének végéig sor kerülhet.[4] A T CrB megtalálásához a legegyszerűbb megkeresni az éjszakai égbolt két fényes csillagát, az Ökörhajcsár csillagképben lévő Arcturust és a Lant csillagképben lévő Vegát. A kettőt összekötő képzeletbeli vonalon, közvetlenül az Ökörhajcsár feletti Északi Korona csillagképben lehet megfigyelni.[12] Forráshivatkozások
|