Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

 

Notker Balbulus

Boldog Notker
bencés szerzetes
Születése
840 körül
Sankt Gallen kanton,
Jonschwil vagy Elgg
Halála
912. április 6.
Sankt Gallen
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
Boldoggá avatása1513[1]
Boldoggá avatta: II. Gyula pápa megbízottja,
Hugó konstanzi püspök
Ünnepnapjaáprilis 7.
Jelképeipálca, bencés ruha,
könyv a kézben, egy pálca
a másik kezében,
amivel az ördögöt veri
Védőszentje ennekzenészeknek,
dadogás ellen esdeklőknek
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Notker témájú médiaállományokat.

Notker Balbulus vagy Dadogós Notker (más néven Notker, a költő vagy St. Gallen-i Notker; 840 körül – 912. április 6.) latin nyelven író középkori frank költő, zenész, St. Gallen-i bencés szerzetes. Őt tartják a Nagy Károly életéről szóló könyv (De Carolo Magno) szerzőjének.

Élete

840 körül született a svájci Sankt Gallen kantonban. Maga úgy tartotta, hogy valahol a Thur folyó mellett született, Jonschwilben, néhány forrás Elgget gyanítja születési helyeként. Tuotilóval (850 körül – 915 körül) tanult együtt a Sankt Gallen-i kolostor iskolájában, Iso és Moengall tanítványaként. Abban a kolostorban lett szerzetes, és 890 körül már könyvtárosként említik. 912-ben halt meg. 1513-ban pápai megbízás alapján konstanzi Hugó püspök boldoggá avatta.

Munkái

Ő egészítette ki Erchanbert munkáit, a st. galleni szerzetesek életéről szóló munkát időrendi sorrendbe szervezte. 881-887 között írta meg művét, a Liber hymnorumot, a Himnuszok könyvét, a szekvenciák egy korai változatát, melyeket ő himnuszoknak nevezett.

Hivatkozások

Magyarul megjelent művei

  • A dadogó Notker karácsonyi szekvenciája In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 90–94. o.
  • Pünkösdi szekvencia In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 219–223. o.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya