Novi Pazar (Szerbia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Novi Pazar (egyértelműsítő lap).

Novi Pazar (Нови Пазар)
Novi Pazar központja
Novi Pazar címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Raškai
Rang	város
Alapítás éve	1461
Irányítószám	36300
Körzethívószám	020
Rendszám	NP
Testvérvárosok	Lista Pendik Yalova (2011. július 19. – ) İnegöl
Népesség
Teljes népesség	66 527 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	496 m
Terület	15,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′43.15, 20.51666666666743.150000°N 20.516667°EKoordináták: é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′43.15, 20.51666666666743.150000°N 20.516667°E
Novi Pazar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Novi Pazar témájú médiaállományokat.

Novi Pazar (szerbül: Нови Пазар, Novi Pazar; törökül: Yeni Pazar, régi magyar nevén: Újvásár) egy város, valamint egy község neve, Szerbiában a Raška körzetben. A földrajzi területet tekintve Szandzsákban található. A 2002-es népszámlálás szerint Novi Pazar községnek a népessége 85 996 fő, a város pedig 54 604 fős lélekszámmal rendelkezik.

A Novi Pazar jelentése "új bazár"; a török "pazar" (perzsául "bazar", magyarul "bazár), valamint a szerb/bosnyák "novi" (magyarul "új") szavakból ered.

Novi Pazar a fő kereskedelmi és kulturális központja Szandzsáknak. A Jošanica, Raška, Deževska és Ljudska folyók völgyében található, tengerszint feletti magassága 496 méter. A Golija magasföld, valamint a Rogroza hegység veszi körül.

A város valószínűleg kereskedelmi központ volt a középkori Szerb Királyság fővárosához, Rashoz közel. Ras kívül esett a Balkán-félszigeten átmenő főbb kereskedelmi utakon, így a kereskedő kolóniák Novi Pazar területén telepedtek le, amin viszont több kereskedelmi út is átment. Innen eredeztethető a város neve.

Novi Pazart hivatalosan a 15. században alapította Isa-beg Isaković. Ő alapította Szarajevót is. Az első írásos dokumentum, ami említi a várost, szintén a 15. századból származik, amely szerint a raguzai tanács konzult nevezett ki a városban.

Hála jó földrajzi viszonyainak, fontos közlekedési csomópont lett: innen vitt út Dubrovnikba, Nišbe, Szófiába, Szalonikibe, Konstantinápolyba, Belgrádba és Budapestre. Számos író szerint a 17. században Novi Pazar volt a legnagyobb város a Balkánon.

A 15. és a 20. század között Szandzsák fővárosa volt az Oszmán Birodalmon belül. 1878-tól 1908-ig az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alatt állt. 1908-tól ismét az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd 1912-ben, az első balkáni háború alatt Szerbia foglalta el. Az első világháború után Novi Pazar gyors hanyatlásnak indult, fontosságát hamar elveszítette.^[1]

Az 1953-as népszámlálás szerint Novi Pazarnak 53 331 fő lakosa volt, ami demográfiailag a következőképpen oszlott meg:

• szerbek (50,02%)
• törökök (21,87%)
• montenegróiak (0,34%)
• jugoszlávok (26,94%)
• egyéb (0,83%)

Ekkor a bosnyák lakosság még szerbnek, töröknek vagy jugoszlávnak vallotta magát.

Az 1991-es népszámlálás szerint a 85 249 főt számláló lakosságból:

• muszlim (75,37%)
• szerb és montenegrói (22,63%)
• egyéb

A 2002-es népszámlálás adatai szerint az 54 604 főből:

• bosnyák: 48 108 fő (88,86%)
• szerb: 6424 fő (11,77%)
• egyéb

Novi Pazarban található Szerbia legrégebbi temploma, a 9. században épült Szent Péter templom, érdekes belső architektúrával, freskómaradványokkal.^[2] A régi hagyomány szerint még az ókeresztény időkben élt Szent Titusz alapította. A bolgár Péter cár (927-967) idejében püspöki székhely temploma volt. Az önálló szerb egyház kialakulásig itt központosult az ország egyházi élete, Nemanja zsupáni székhelyének közvetlen közelében. A dinasztiaalapító állítólag itt tért át a katolikus hitről az ortodox vallásra, itt hirdette meg hadjáratát a bogumil eretnekek ellen, és itt mondott le a trónról fia, Elsőkoronázott István javára. A család uralma idején a Szent Péter templom püspöki, majd metropolita székhely volt, és egészen a 18. század végéig templomként szolgált, majd a 19. században a törökök lőszerraktárként használták.

A Sopoćani kolostort 1265-ben emeltette I. István Uroš szerb király. A kolostor, amely a Nemanićok közül néhánynak temetkezőhelye volt, a 14. században a legdinamikusabb Nemanić: Dušan cár által emeltetett oszlopos előcsarnokkal és oldalkápolnával bővült. A 17. századtól egészen az 1926. évi helyreállításáig a kolostor lassú pusztulásra volt ítélve, de romos előcsarnokában, exonarthexében a freskók mindmáig jól állják az idő viszontagságait. Egyéb látnivalók Novi Pazarban: régi török erőd, török fürdő, Városi Múzeum, Arab-dzsámi, Altun-Ali Dzsámi.^[3]

A községhez a következő települések tartoznak:

• Novi Pazari fórum (bosnyák nyelven). forum.novipazar.org. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
• Novi Pazar. europe.org. (Hozzáférés: 2011. július 18.)^{[halott link]}