Olsztyn

Olsztyn
Olsztyn címere Olsztyn zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Varmia-mazúriai
Rang	járási jogú város
Polgármester	Piotr Grzymowicz
Irányítószám	10-001–11-041
Körzethívószám	(+48)89
Rendszám	NO
Testvérvárosok	Lista Châteauroux[1] Offenburg[2] Kalinyingrád[3][4][5][6] Gelsenkirchen[7] Luck[8][9][10] Calp[11] Halmstad község[12] Perugia[13] Richmond[14] Rovaniemi[15] Sønderborg[11]
Népesség
Teljes népesség	170 225 fő (2021. márc. 31.)[16]
Népsűrűség	1 936,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	87,7–154,4 m
Terület	87,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 46′ 48″, k. h. 20° 29′ 39″53.78, 20.49416666666753.780000°N 20.494167°EKoordináták: é. sz. 53° 46′ 48″, k. h. 20° 29′ 39″53.78, 20.49416666666753.780000°N 20.494167°E
Olsztyn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olsztyn témájú médiaállományokat.

Olsztyn (kiejtése^ⓘ, IPA: [ˈɔlʃtɨn], németül: Allenstein [ˈalənˌʃtaɪ̯n]) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján. A történelmi Varmia fővárosa, az egykori Olsztyni, és a mai Varmia-mazúriai vajdaság székhelye.

Olsztyn a Varmia-mazúriai vajdaság középső részén helyezkedik el, a Łyna folyó partján, az olsztyni tóvidéken, mely a mazúriai tóvidék része. A város határain belül 13 tó van: a Krzywe, Kortowskie, Trackie, Skanda, Redykajny, Długie, Pereszkowo, Sukiel, Tyrsko, Starodworskie, Podkówka, Czarne és Żbik. Olsztyn 87 km-re fekszik az orosz határtól, és 140 km-re Kalinyingrádtól.

A várost először 1334-ben említik oklevelek a német lovagrend államában. Városi jogokat és az Allenstein (a Łyna porosz neve: Alna) nevet 1353-ban kapta. A lengyel Ołsztyn nevet a 14. századtól kezdték használni. Szent Jakab apostol templomát a 14. század második felében kezdték építeni, ma Lengyelország egyik legszebb téglából épített gótikus temploma. A mai napig megőrizte az öreg város eredeti utcaszerkezetét és imponáló erődítéseit, és a házak többnyire ma is állnak, vagy az épületek követik a középkori alaprajzokat. A 15. század számos háborúja pusztította a még fiatal várost. A toruni békeszerződés (1466) szerint Olsztyn egész Warmiával Lengyelországhoz került.

A soron következő, 1519-1521-ig tartó háború, melyet a Német lovagrend robbantott ki, Dél-Warmiát elpuszttította. A warmiai káptalan akkori feje a toruńi származású fromborki kanonok, Nikolausz Kopernikusz (lengyelül: Mikołaj Kopernik, latinul: Nicolaus Copernicus), a reneszánsz legnagyobb csillagásza volt. Kopernikusz nagyszabású terv keretében sok lengyelül beszélő telepest hívott be Mazóviából. A következő évszázadban a Królewiec-Varsó útvonalon kedvező helyen lévő város felvirágzása következett be. Ezt a fejlődést a 17-18. századi északi háborúk akasztották meg. Az 1709-1712 közötti járvány a város lakosságát csaknem teljesen elpusztította. Az olsztyni káptalan támogatásának köszönhetően a 18. században sikerült helyreállítani a város helyzetét. Lengyelország felosztásakor Warmia a Porosz Királysághoz került.

1807-ben Olsztynba látogatott a francia császár. A napóleoni háborúk után a poroszok önkormányzati tartományt hoztak létre és 1818-ban megalapították az olsztyni járást.

A 19. század második fele Robert Zakrzewski, majd Oskar Belian polgármester vezetésével dinamikus fejlődés ideje. 1867-ben korszerű kórház nyílt meg, 1873-ban vasúti összeköttetés Toruńnyal és az első világi iskola, egy gimnázium 1877-ben nyílt meg. A lakosság létszáma ebben az időben az 1846-os 4000 főről 1875-ben 6000-re, és 1895-ben 25 000-re bővült.

Ebben az időben Olsztyn lett a lengyel nemzeti mozgalom központja Warmiában. 1886-ban jelent meg a Gazeta Olsztyńska újság első száma, melyet a Liszewski és Pieniężny család 1939-ig megszakítás nélkül megjelentetett.

1890-ben városi gázhálózat, 1892-ben telefonhálózat és hat évvel később korszerű vízvezeték rendszer, 1907-ben pedig villamos hálózat létesült. Az utcákon megjelentek a villamosok és nem sokkal később megnyílt a repülőtér is.

1939-ben több, mint 50 000 fő lakott a városban. 1945. január 22-én Olsztynt elfoglalta a Vörös Hadsereg, néhány napi megszállás után az orosz katonák felgyújtották a várost, az épületek mintegy 40%-a elpusztult. 1946-ban a népesség 23 000 fő volt, 1950-ben 45 000. Az ipar és a gazdaság lassan magához tért. Az igazi fellendülést azonban a gumiabroncs gyár létesítése hozta 1967-ben. A város képe gyökeresen megváltozott.

Áttörést jelentett a politikai életben a Szolidaritás szakszervezet (lengyelül NSZZ „Solidarność”) megalakulása. A rendkívüli állapot alatt a városban aktív ellenállás volt tapasztalható. 1989 után területi önkormányzat alakult, az első demokratikusan választott vajdasági és városi vezetéssel.

Ma folytatódik a fejlődés, egymás után épülnek a lakónegyedek, ipari létesítmények (Michelin). Olsztyn egyike azon kevés lengyel városnak, ahol a demográfiai szaporulat pozitív.

Olsztyn fontos turista célpont, főképpen a tóvidékben elfoglalt központi helyzete miatt, de sok műemléke és egyéb látványossága miatt is.

• A warmiai káptalan gótikus vára Olsztynban (14. század második fele)
• városfal maradványok a Bramą Wysoką (Górna Brama) városkapuval (14. század)
• Szent Jakab katedrális a 14. századból (kis bazilika)
• Régi városháza (épült a 14. században, tűzvész után újjáépítve 1623-1624.
• Szent Wawrzyńc temploma (14. század)
• Jeruzsálemi kápolna (1565)
• Szecessziós épületek az ul. Dąbrowszczakówban
• Jézus legszentebb szíve neogótikus templom
• Szent József neoromán temploma
• Krisztus király templom (olasz neoreneszánsz, 20. század)
• Lengyelország nagyasszonya helyőrségi templom (20. század eleje)
• Neogótikus evangélikus templom (19. század)
• Neogótikus (jelenleg ortodox) temetői kápolna (1904)
• Evangélikus szecessziós kápolna
• Gazeta Olsztyńskia újság épülete
• Palota az ul. Metalowejen
• Vasúti viadukt a Łyna folyó áttörésén (19. század)
• Dom Polski (19. század),
• Zsidó temető ravatalozóval, építész: Erich Mendelsohn
• Új városház 20. század eleje
• Krisztus-szobor 18. század
• Harangtorony, ul. Żniwnej

• Öreg város a Łyna kanyarban
• Planetárium
• Csillagvizsgáló a 19. századbeli víztoronyban
• Strand a Krzywe (Ukiel) tó mellett
• Park a városi erdőben (legnagyobb erdő Európában városi területen)
• 13 tó a város határain belül

Múzeumok

• Dom Gazety Olsztyńskiej
• Muzeum Przyrody
• Muzeum Przyrodnicze im. prof. J. Wengris
• Muzeum Sportu^{[halott link]}
• Muzeum Warmii i Mazur

Képtárak

• Biuro Wystaw Artystycznych
• Galeria Rynek
• ART DECO
• Galeria pod Antenką
• Galeria Centrum (Polsko-Niemieckie Centrum Młodzieży)
• Galeria Bakałarz
• Galeria SSK POJEZIERZE
• Galeria "U ARTYSTÓW"
• Galeria Spichlerz MOK
• WMTF-AWF Mazury
• Wystawy w Centrum Polsko-Francuskim

Szinházak

• Teatr im. Stefana Jaracza Olsztyński
• Teatr Lalek (Bábszinház)

Más

• Olsztyńskie Planetarium Astronomiczne (Planetárium)
• Obserwatorium Astronomiczne (Csillagvizsgáló)
• Państwowa Filharmonia im. Feliksa Nowowiejskiego

Főiskolák és egyetemek

• Uniwersytet Warmińsko-Mazurski
• Wyższa Szkoła Informatyki i Ekonomii TWP (Informatikai és közgazdasági főiskola)
• Olsztyńska Szkoła Wyższa im. Józefa Rusieckiego
• Olsztyńska Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania im. Tadeusza Kotarbińskiego
• Wyższe Seminarium Duchowne HOSIANUM Archiválva 2012. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Wyższa Szkoła Pedagogiczna TWP w Warszawie – Varsói pedagógiai főiskola olsztyni részlege

• PZU AZS Olsztyn – röplabda csapat (Polska Liga Siatkówki, PLS)
• OKS 1945 Olsztyn – labdarúgócsapat
• Warmia Traveland Olsztyn – férfi kézilabda csapat

• MMA küzdősport Olsztyn- Joanna Jedrzejczyk UFC világbajnok

• az Olsztyni Lengyel-Magyar Barti Társaság^{[halott link]}

A Wikimédia Commons tartalmaz Olsztyn témájú médiaállományokat.

• Olsztyni fényképek
• Hallgatók oldala
• Városi közkönyvtár
• Planeta11 multimédiás könyvtár
• Vajdasági könyvtár
• Stadtgemeinschaft Allenstein e.V. (honlap németül)