|
Országos Iparegyesület
Az Országos Iparegyesület (korabeli helyesírással országos iparegyesület) 1867-ben alakult meg, a hazai ipar fejlődésének és versenyképességének előmozdítása érdekében. Tevékenységét egészen a második világháború végéig folytatta. TörténeteAz 1840-es évek során a régi iparegylet igazgatósága eleinte szinte kizárólag iparbarátokból (az akkori kifejezés szerint "lateinerek"-ből) állott és csak kevés céhmester vett részt a tevékenységében. Egyesek a történetét egyenesen 1842-ig, az első iparkiállításig vezetik vissza.[1] 1867-ben megalakult a szűkebb értelemben vett Országos Iparegylet, amelynek az igazgatóságában már kiváló iparosok is helyet foglaltak, akik nemcsak saját iparuk fejlesztése, hanem az egyesületi érdekek emelése által is kitüntették magukat. Ezek mellett és pedig a házi-, a kézmű-, a mű- és gyáripart képviselő iparosok mellett, helyet foglal a közgazdasági élet számos más ágainak hivatott képviselője, a volt kereskedelmi államtitkár, a bányaipar, a tengeri hajózás, a közlekedés és a hitelügy képviselői, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, városatyák stb. Tevékenysége sokrétű volt: bel- és külföldi kiállítások rendezése, illetve a magyar ipar reprezentálása mások által szervezett kiállításokon, az iparosképzés színvonalának javítása, valamint a vállalkozások számára támogatások szerzése volt. Az Iparegyesület segítette a magyar iparral kapcsolatos jogalkotást is. A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) 1902-es megalakulása után a középipar érdekképviseleti szerve lett. A már a 19–20. századok fordulója óta formálódó, de csak 1906-ban, a magyar ipar hathatósabb védelme és előmozdítása céljából megalakult Országos Iparpártoló Szövetség[2][3] 1909 szeptember 1-től az Országos Iparegyesület önálló osztályaként működött.[4] Történetét 1912-ben Gelléri Mór dolgozta fel, Hetven év a magyar ipar történetéből című könyvében. 1893 évi jubileumi közgyűlés
  Első elnöke Eötvös József volt. 1880-tól utóda gróf Zichy Jenő volt. Őt Matlekovits Sándor, majd Tolnay Kornél követte. Alelnökök: Falk Zsigmond lovag és gömöri Szontágh Pál, Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója, 1867-től az Iparegyesület kötelékében állt. Gelléri Mór, aligazgató; Sámuel Ferenc eleinte mint fogalmazó, egy ideig mint helyettes titkár, később mint az Iparegyesület pénztárnoka és ügyésze volt. Igazgatósági tagok
Időszaki kiadványai
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||
