Az osztrák császárné (németül: Kaiserin von Österreich) Ausztria császárának hitvese volt. A címet akkor hozták létre, amikor 1804-ben II. Ferenc német-római császár lemondani kényszerült, ezzel hivatalosan megszűnt a Szent Római Birodalom, ám annak érdekében, hogy státuszát megőrizze Napóleonnal szemben, Ausztriát örökletes monarhiává tette és felvette az osztrák császári címet. Az osztrák császárnék a számos egyéb címeik mellett egyben magyar és cseh királynék is voltak, ami később, az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia idején is megmaradt. Ez a cím egészen 1918-ig, a Monarchia első világháborús veresége utáni széthullásáig állt fenn.
1804-es létrejötte és 1918-as megszűnése között összesen hat személy viselte ezt a titulust, leghosszabb ideg – több mint negyvennégy évig – Erzsébet, azaz „Sissi” császárné. Az első német-római császárnéból lett osztrák császárné a Bourbon-házból származó Szicíliai Mária Terézia, míg utolsó osztrák császárné a szintén Bourbon-házból való Parmai Zita volt. Házastársaik, az osztrák császárok a Habsburg–Lotaringiai-házból születtek.
Osztrák császárnék
Kapcsolódó szócikkek
