Palánk (Szerbia)

Palánk (Банатска Паланка / Banatska Palanka)
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Fehértemplom
Rang	falu
Irányítószám	26324
Körzethívószám	+381 13
Népesség
Teljes népesség	682 fő (2011)[1]
Népsűrűség	26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	64 m
Terület	32,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 50′ 39″, k. h. 21° 19′ 55″44.844166666667, 21.33194444444444.844167°N 21.331944°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 39″, k. h. 21° 19′ 55″44.844166666667, 21.33194444444444.844167°N 21.331944°E

Palánk (szerbül Банатска Паланка / Banatska Palanka, németül Palank) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Fehértemplomhoz tartozik. Ma 837, túlnyomóan szerb lakosa van, a magyarok száma 4.

Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.

Itt állott a középkorban Haram vára (Harámvár). 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci császár foglalta el. 1481 novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököly Miklós. 1691-ben már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököly Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.

1910-ben 1367 lakosából 8 fő magyar, 8 fő német, 5 fő román, 1311 fő szerb, 9 fő egyéb anyanyelvűnek vallotta magát. Vallási tekintetben 14 fő római katolikus, 3 fő református, 1324 fő görög keleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 563 fő tudott írni és olvasni, 36 fő tudott magyarul. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

A falu ma is két településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka). Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.

• Görögkeleti temploma - 1820-ban épült

• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.