1869-1886. között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Ezután 1880‑ig lecsökkent 298 fő lakosra.[4] Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2000 telepes).[5] Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt. 1892-ben TorontáltólTemes vármegye fennhatóságába került.
Szkorenovác falu abban az időben Székelykeve néven volt ismert. 1886-ban, I. Ferenc József idejében alapították. Az eredeti telepesek többségében székely-magyarok voltak, akik Bukovinából érkeztek, úgyszintén voltak még Székelykevének német és bolgár telepes családjai is.[6]
Fontosabb dátumok a falu történetében
1885 – Az első állandó tanító. Először Gyurgyovára jött, majd 1886-ban áttelepült Székelykevére. Neve Mischel János volt.
1886 – Az első bíró és székelykevei polgármester, Kollár Ágoston (1886-1890).
1891 – 1892 – December 18-án befejeződött a katolikus templom építése. Az első szerzetes Deleme Ferenc volt (1892-1898).[7]
1894 – November 25-én alapították meg a Földműves Hitelező Szövetséget. Az elnök Deleme Ferenc szerzetes volt, a szövetségnek pedig 71 tagja volt.
1895 – Október 6-án megalapították a könyvtárat, melynek 50 tagja volt. Az elnök Deleme Ferenc, a könyvtáros Hajagos János volt.[7]
1898 – Az első bejáró orvos a faluban, dr. Klein József.
1899 – Az első önkéntes tűzoltó brigád létrejövetele. Az elnök Kirchgäusner Johann, a tűzoltóparancsnok Mischel János. A brigádnak 60 tagja volt.
1900 – Az első állandó orvos a faluban dr. Urbanek Ede.
1906 – A Vadászegyesület létrejötte 14 taggal, Szabatka Gyulával és Töry Dezsővel mint alapítókkal.
1912 – Az első gépesített malom megnyitása, tulajdonosa Rüger Katalin. Üzemben volt egészen az 1970-es évekig, Vaszilescu Miklós és Domokos testvérek motorosmalma is létezett.[7]
1913 – Április 27-én Hangya néven létrejött a Vásárlók Egyesülete, elnöke Wikel Aladár lett. Az egyesületnek 128 tagja volt; a kereskedelmi bolt szintén ebben az évben nyílt meg.
1924 – A Vörös Kereszt humanitárius szervezet megkezdte munkáját a faluban, de a szervezet hivatalos megalapítása csak 1931-ben történt meg. 57 tagja volt, elnöke dr. László Imre lett.
1925 – A művelődési egyesület megalakulása, magyar Kultúrszövetség és német Kulturbund néven. 1948-tól Petőfi Sándor Kultúregyesület néven működik tovább.
1932 – Az Iparosok egyesületének alapítása Bircsák András cipész elnökségével.
↑A lakosok száma az 1880-as népszámláláshoz képest megnövekedett, mert a Sekelyiek 1883-ban Gyurgyovából áttelepültek Székelykevére, és új bukovinai családok csatlakoztak hozzájuk.
Mgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez (1993) (Additamenta ad historiam Diocesis Zrenjaninensis-Nagybecskerekensis)
