|
Quedlinburg
Quedlinburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi államban található. FekvéseQuedlinburg a Harzvorland északi részén fekszik 123 méter magasan. A város nagyobbik része a Bode-folyótól nyugatra fekszik. Városrészei
Éghajlata-Deutschland.png) A városban az évi középhőmérséklet 8,8 °C. A legmelegebb hónapok a július és az augusztus (17,5 °C), a leghidegebb hónapok a január és a február (0,2 °C). A legtöbb csapadék júniusban esik (57 mm), míg februárban nem éri el a 23 mm-t.[3] Címere és zászlajaQuedlinburg címere egy arany színű pajzs, amelyen egy jobbra forduló fekete sas áll. A sas lábai pirosak. A mellkasán egy piros pajzs található, amelyen egy ezüst színű vár áll. A sas először 1460-ban szerepelt a címeren. A zászló színei fekete-sárga.[4] TörténeteAz első telepesek a kőkorban érkeztek ide. 2005-ben két kilométerre a várostól északnyugatra egy őskori temetőt találtak.[5] A 8. század végén említenek településeket először a források a város környékéről: Marsleben, Groß Orden, Ballersleben, Ditfurt és Weddersleben. A város neve először I. Henrik német király egyik okmányában szerepelt: villa quae dicitur Quitilingaburg. Ez az okmány 922. április 22-én kelt. I. Henriket ide temették 936-ban. 937-ben itt osztották fel az országot 2 érsekségre és 8 püspökségre. Nagy Ottót megkoronázzák itt és 973-ban is itt temetik el. 941-ben gyilkossági kísérletet követtek el ellene. 966-ban Ottó lánya, Matild lett a város hercegnője. Két évvel később 968. március 14-én meghalt a nagyanyja és I. Henrik mellé temették. III. Ottót a városban nevelte nagybátyja Civakodó Henrik.[6] 994-ben III. Ottó vásártartási, pénzverési és vámbeszedési jogokat adományozott az apátságnak, ahol nagynénje, Mathilde is élt.  A következő 4 évszázadban Quedlinburg gazdasága virágzott. 1336-ban konfliktus támadt a gróf és a püspök között. A 18. és 19. század folyamán ismét virágzásnak indult a város. A cukorgyártás lett a legfontosabb ágazat. A legelső gyárat 1834-ben Christian Hanewald gróf alapította. 1815 és 1938 között Quedlinburg helyőrségi város volt. Az első világháború alatt 17 ezer háborús fogoly dolgozott a gazdaságban, ugyanis a várostól északkeletre egy fogolytábor működött. Ezt a tábort 1914 szeptemberében építették és orosz hadifoglyokat tartottak itt. 1922-ben bontották el. Ekkor ünnepelte a város 1000 éves fennállását. 1926-ban árvíz pusztított a városban. Az összes híd és több út is megrongálódott.[7] A náci uralom alatt 1936-ban megemlékeztek I. Henrik király haláláról. Heinrich Himmler magát a király reinkarnációjának képzelte. A templomot és a kriptát az SS elfoglalta. Minden év július 2-án a propaganda miatt megemlékeztek a halott király maradványai mellett.[8] A kristályéjszaka után a bolttulajdonos Sommerfeld megmutatta a kirakatban a náciknak az első világháborúban szerzett vaskeresztjét, ill. egy szöveget helyezett ki: "A haza elismerése neked!".[9] Ezzel tiltakozott az éjszaka elkövetett betörés ellen. Nem sokkal később elkezdődött a zsidók megpróbáltatásainak az időszaka. PolitikaPolgármesterek
Városi tanács A városi tanács a 13. században csak 12 főből állt, később viszont megemelték 36 főre. A várost 2 polgármester irányította, amelyek az ó és az újvárosból kerültek ki. A 19. századig 3 óvárosi és 3 újvárosi polgármester váltotta egymást. A városi tanácsot 5 évre választják. 2001. május 6-án 56,6%-ban Eberhard Brechtet választották meg a város első emberévé. Az legutolsó választás 2004. június 13-án volt.[10] A Kereszténydemokraták (CDU) 8 helyet, a szociáldemokraták 6 helyet, A balosok 7 helyet, a Quedlinburgi Szabad Választóközösség 6 helyet, a Német Szabaddemokrata Párt 5 helyet, a Szövetség ’90/Zöldek 2 helyet és a Nemzeti demokraták 1 helyet szereztek a tanácsban. VallásQuedlinburgban 5 protestáns közösség él. A város lakosságának 15-20%-a az evangélikus egyház tagja, 5%-a a katolikus egyházé. További keresztény közösségek: Ádventisták, baptisták, újapostolok közössége és ókatolikusok. EgészségügyA Dorothea Christiane Erxleben klinika a város keleti részében található. Az 1907-ben épített kórház az 1990-es években gyakorlókórházzá lett átépítve. 481 állandó és 50 mozgatható ágy található itt. Évente a kórházban 20 ezer járó és 20 ezer fekvőbeteget látnak el.[11] LakosságQuedlinburgban hosszú ideig a lakosság száma 8000 és 10000 között mozog. Az 1950-es években az iparosodásnak köszönhetően 35000 fő körül mozgott a lakosság.
LakosságelőrejelzésA demográfiai visszaesés közel 14%-os lesz.
Korösszetétel2005. december 31-i korösszetétel.[13]
Közlekedés AutópályákA város a 79-es és a 6-os közlekedési folyosó csomópontjában található. Jelenleg építik a B 6n-es közlekedési folyosót. Az A 14-es autópálya 40 km-re keletre, az A 395-ös autópálya 44 km-re nyugatra, az A 2-es autópálya 50 kilométerre északra és az A 7-es autópálya 75 km-re nyugra található a várostól. Vasút1863-ban építették fel a város vasútállomását. 2006-ban adták át a Quedlinburg és Gernrode közötti vonalat. Qeudlinburgból indul a Harz-Berlin-expressz és a Harz-Elba-expressz is. Légi közlekedésAz 1920-as években a várostól két kilométerre délre egy repteret építettek, amit az 1930-as években katonai célokra használtak. Az NDK alatt orosz katonai bázis volt. 2006. szeptember 1-jén nyitották meg a Magdeburg-Cochstedt repteret, amely a várostól 22 km-re északkeletre található. További repterek találhatók a várostól 90 km-re délkeletre (Lipcse/Halle Reptér), ill. 120 km-re északnyugatra (Hannover Reptér). TurizmusA turizmus Quedlinburg húzóágazata. A városban 20 panzió, 18 hotel és 1 ifjúsági szállás található. Az itt töltött éjszakák száma szezontól függ; főleg húsvétkor, karácsonykor ill. a nyári időszakban keresik fel Quedlinburgot. 1994 óta a város déli részén egy turistaösvényt építettek ki, amely a Romanik-utca elnevezést kapta. Ezen az utcán több emlékmű található. MédiaA városban jelenik meg a Mitteldeutsche Zeitung. Ezenkívül a SuperSonntag, a Wochenspiegel és a Harzer Kreisblatt is helyi újság. A városban működik a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) rádióadó. A helyi televíziótársaság neve: Regionalfernsehens Harz (RFH). IrodalomA várost és környékét mutatja be Theodor Fontane Cécile című regénye, amely 1887-ben íródott. További művek:
FilmművészetA városban forgattak ill. a városról több filmet és készítettek.
A város szülöttei
Testvértelepülések
Irodalomjegyzék
Hivatkozások
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Quedlinburg témájú médiaállományokat.
Lásd még |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
