Roč
Roč (olaszul: Rozzo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. FekvéseAz Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 23 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a 44-es számú főút mellett egy dombon fekszik. TörténeteA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt előkerült nagy számú kerámiatöredék. Valószínűleg Roč helyén állt a történelem előtti „Histra” nevű erődített település. A rómaiak ennek alapjain építették fel erődítményüket Rotiumot. A mai Roč alatt a domb déli lejtőjén feküdt a római település, melyet a helyiek „Stari Rim” azaz régi Rómaként neveznek. Számos római kori lelet, pénzérmék, sírok, sírkövek töredékei is előkerültek itt. A korai keresztény hitélet bizonyítéka a Szent Mór templom maradványa és egy keresztelőmedence az 5. – 6. századból. A történeti forrásokban Roč várát először 1064-ben „Ruz”, majd 1102-ben „Ronz” néven említik. A középkori várból csak a torony maradt meg a falu északi részén. A tornyokkal erősített lőréses városfalak a várkapukhoz hasonlóan 1421 után a velencei uralom alatt épültek és ma is körülveszik a települést. A 13. századtól Roč a glagolita műveltség egyik központja volt. A horvát glagolita irodalom számos képviselője között itt alkotott Šimun Greblo, Juri Žakan, Jeronim Greblo és Ivan Benčić is. A fennmaradt művek közül a legfontosabbak Omišalji Vid breviáriuma 1396-ból és Bartol Krbavac (Korbáviai Bertalan) misekönyve 1402-ből. Itt nyomatták a legrégibb horvát nyelvű nyomtatott könyvet a Roči misekönyvet 1483-ban. A fennmaradt roči pergamenek gyűjteménye a 16. – 18. századból származik. A falunak 1857-ben 152, 1910-ben 212 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, tejtermeléssel foglalkoztak. 2011-ben 154 lakosa volt. Lakosság
Nevezetességei
Források
IrodalomZdenko Balog: Roč u srednjem vijeku Račice 2005. Jegyzetek
|