|
Szepessy László (költő)
Szepessy László családi nevén Szijártó László[1] (Dombóvár, 1880. szeptember 8. – Doberdó, 1915. augusztus 1.) tanár, költő, újságíró. ÉletútjaA dombóvári elemi iskola elvégzése után a kaposvári és pécsi gimnáziumba járt. Érettségi után a cisztercita szeminárium papnövendéke volt, már ekkor verseket írt Szepessy néven. Pappá szentelésére nem került sor. A Pesti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol tanári diplomát szerzett. Ezután először Magyaróváron,[2] majd a váci gimnáziumban tanított. 1902-ben már újságírással is foglalkozott, a Dombóvár és Vidéke ideiglenes szerkesztője lett. Minden jelentős helyi társadalmi megmozdulásban részt vett. Verset írt tűzoltó zászlószentelésre, a kerületi felügyelő születésnapjára, Veszelei Károly halálára, és még sok más alkalomra. 1907-ben otthagyta a tanári pályát, és Budapesten a Kis Pajtás című gyermeklap szerkesztője lett. 1909-ben a rákospalotai Wágner Manó Gimnázium fiúinternátusában nevelői állást kapott. 1911. novemberétől már Vácon dolgozott, a kegyesrendiek főgimnáziumában. Minden szabad idejét Budapesten töltötte politikusi és írói körökben, nyáron pedig utazgatott. Megismerkedett Toján Etussal, Toján Károly jómódú váci borbélymester leányával, akit 1912-ben feleségül vett.[3] Két lányuk született: Éva és Edit. 1915-ben az olasz frontra küldték, ahol hősi halált halt. TagságaiMunkásságaKöteteiLírai versei, „dalai” Petőfi és Tóth Kálmán verseinek hangulatában születtek; az ifjú költőnek elszánt célja volt, hogy elődeihez, példaképeihez hasonlóan széles körben ismertek legyenek alkotásai. Pályájának első szakaszában a szerelmi és a hétköznapi líra mellett a vallásos ének-költészet volt a meghatározó. Sok ilyen versét már ismert egyházi dallamokra költötte, valamint számos saját versét a katolikus egyház szellemét megújítóknak ajánlotta fel, s úgy terjesztette.
DalszövegeiNem tudni melyik költeményét zenésítették meg először. A Költemények-ben (1902) már van egy Névnapi üdvözlő dal, amelyhez Kontor Elek szerzett zenét. Valószínűleg a Grundt-fiúk zenetanára, Fayl Frigyes zenésítette meg az első népdalait, azután Radványszky József a Síró nótákat. 1909-ben a Mária dalok kötetében már 37 muzsikus neve van felsorolva, akik 195 dalát zenésítették meg, és tizennégy elbeszélő költeményéhez, hét daljátékához szereztek kísérő zenét. Utolsó verseskötetében, a Katona-versekben (1914) pedig 210 újabb, Szepessy-művekre szerzett zenemű van felsorolva. Híres cigányprímások közül Csóka Józsi, Rácz Laci, Sas Náci és Vörös Ferkó zenésítették meg költeményeit, összesen körülbelül 500 versét. Legjobban elterjedtek a Fráter Loránd megzenésítette Fekete hajából fehér szemfedőmbe… és a Csóka Józsi dallamával a Kössétek meg az ugatós kutyátok… A Dél-Dunántúlon különösen kedvelt volt a kávéházak, kocsmák és vendéglők közönségének körében is a Kontor Elek által megzenésített két eredeti magyar dal: a Kaposparti szomorúfűz lombjai és a Kapos folyó széles, magas hídján kezdetűek. Operettszövegeket is költött Yankee-lány és költőszerelem címen. Az előbbi Kerner Jenőnek, a pesti Király Színház karnagyának megzenésítésében színre is került Nagyváradon. A budapesti színpadokra azonban nem sikerült egyik darabjával sem bejutnia.[6] Interneten is elérhető dalszövegek:[7]
Szerepe a dombóvári közéletben, kultúrában
Emlékezete
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkekTovábbi információk |
||||||||||||||||
