Tomáš Garrigue Masaryk

Tomáš Garrigue Masaryk
Csehszlovákia köztársasági elnöke
Hivatali idő 1918. november 16. – 1935. december 18.
Előd	nem volt
Utód	Edvard Beneš
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1850. március 7. Hodonín, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1937. szeptember 14. (87 évesen) Lány, Csehszlovákia
Sírhely	Grave of Masaryk family
Párt	Ifjú Cseh Párt (1890–1893)
Szülei	Terezie Masaryková Jozef Maszárik
Házastársa	Charlotte Garrigue
Gyermekei	Alice Masaryková Herbert Masaryk Jan Masaryk Olga Masaryková
Foglalkozás	filozófiaprofesszor
Iskolái	Bécsi Egyetem (1872–1876)[1] Akademisches Gymnasium (1869–1872)[2]
Vallás	Evangelical Church in Austria (1781-1918) Evangelical Church of Czech Brethren
Díjak	honorary citizen of Strakonice (1918) Třebíč díszolgára (1918. november 2.) Order of the Star of Karađorđe (1920) a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1920) doctor honoris causa from the University of Paris (1921) a francia Becsületrend nagykeresztje (1921) Prága díszpolgára (1922) a Károly Egyetem Protestáns Teológiai Karának díszdoktora (1923. május 24.) III. Károly rend nagykeresztje (1924) Elefántrend (1925. március 7.) Fehér Sas-rend (1925) Grand Cross of the Order of the Redeemer (1927) Három Csillag érdemrend nagykeresztje (1927) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1930. február 13.) Grand Cross of the Military Order of Saint James of the Sword (1930. április 10.) Moravské Budějovice díszpolgára (1930. március 7.) 1st Class of the Order of the Cross of the Eagle (1931. április 29.) honorary citizen of Strakonice (1935. március 6.) Brno díszpolgára (1935. március 7.) Kladno díszpolgára (1935. március 7.) honorary citizen of Nové Město na Moravě (1935) České Budějovice díszpolgára honorary citizen of Kopřivnice honorary citizen of Nové Město nad Metují honorary citizen of Polná honorary citizen of Žamberk Order of the Redeemer III. Károly-rend Három Csillag érdemrend Saskereszt-rend Military Order of Saint James of the Sword Finn Fehér Rózsa lovagrend Osztrák Köztársaság Érdemjele Order of the Chrysanthemum Holland Oroszlán Rend Order of Saints Maurice and Lazarus Order of Saint Michael and Saint George Order of the White Elephant Order of Muhammad Ali
Tomáš Garrigue Masaryk aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomáš Garrigue Masaryk témájú médiaállományokat.

Tomáš Garrigue Masaryk  hallgat (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.

Az akkor az Osztrák Császársághoz tartozó Morvaországban, Hodonín városában született, munkáscsaládban (édesapja írástudatlan fuvaros volt), és Čejkovice faluban nőtt föl. Középső neve amerikai származású feleségétől, Charlotte Garrigue-től származik. Tanulmányait Brnóban, Bécsben (itt 1876-ban diplomázott) és Lipcsében végezte. 1881-ben megjelent első jelentős cikke „Öngyilkosság mint a modern civilizáció tömegjelensége” (Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation) címmel. 1882-ben kinevezték a prágai egyetem cseh részének filozófiaprofesszorává. A következő évben megalapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt Atheneum havi folyóiratot. 1889-ben a Čas (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága.

Masaryk 1891–1893 között az Ifjú Cseh Párt, majd 1907–1914 között a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. A két képviselősége között eltelt időben a cseh nemzet politikai nevelésén fáradozott. Ekkor még nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia konföderációs átalakítását tervezte elérni. 1908-ban ellenezte Bosznia-Hercegovina annexióját. Az első világháború kitörése után Genfbe, majd Londonba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága mellett. Tanítványai, Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik személyében hű társakra talált harcában, és 1916-ban Párizsban együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40–50 000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Thomas Woodrow Wilson elnököt ügye igazáról.

1918-ban feldarabolták az Osztrák–Magyar Monarchiát, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig háromszor választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Utódja Beneš lett, aki addig külügyminiszteri feladatokat látott el.

Fia, Jan Masaryk a második világháború idején a csehszlovák emigráns kormány, majd 1945–1948 között a prágai kormányzat külügyminisztere volt.

Közkeletű tévedés, hogy Tomás Masaryk szabadkőműves lett volna. A félreértés abból fakadhat, hogy fia, Jan Masaryk valóban belépett az egyik páholyba.^[3]

• Szlávok a háború után / A bolsevizmusról; ford. Szepessi Miksa, Papp Dezső; Globus Ny., Košice, 1923
• Masaryk G. Tamás: Az új Európa szláv álláspont; ford. Domby Bálint; Globus Ny., Košice, 1923
• A humanitás eszményképei; ford. Papp Dezső; Globus Ny., Košice, 1923
• A világforradalom. Emlékek, gondolatok 1914–1918; Orbis, Praha, 1928
• Beszélgetések Masaryk Garrigue Tamással, 1-3.; ford. Sas Andor; Novina, Munkács, 1933–-1937
  • Ifjúkor; 1933
  • Élet és munka; 1935
  • Gondolkodás és élet; 1937
• Az antiszemitizmus; összeáll. Váradi Aladár; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
• A nemzetiségi kérdés; összeáll., ford. Szerényi Ferdinánd; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
• Erkölcsi problémák; ford., bev., jegyz. Szalatnai Rezső; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
• A modern ember és a vallás; ford. Sas Andor; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
• Politikai gondolatok; ford. Donner Pál; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
• Hogyan dolgozzunk? 1898-ban tartott előadások; ford. Sas Andor; Novina, Ungvár, 1936
• A világforradalom, 1914-1918; vál., utószó, jegyz. Szarka László, ford. Bába Iván; Európa, Budapest, 1990 (Emlékezések)
• Demokrácia, nemzetiség. Gondolatok a kisebbségi kérdésről és az antiszemitizmusról; szerk. Fazekas József, utószó Szarka László, ford. Domby Bálint et al.; Regió–Madách–Kalligram, Budapest–Pozsony, 1991 (Regio könyvek)

• Róla nevezték el a Brnóban található, leginkább a MotoGP által használt versenypályát, a Masaryk Circuitet.
• Losonc főutcája viseli a nevét.
• Prágában a nevét viseli 1919 óta (több megszakítással) a város egyik pályaudvara, Praha Masarykovo nádraží. 1940-1945 és 1953-1990 között Praha Hybernské nádraží, illetve Praha Střed volt az állomás neve.
• Masaryk portréja szerepel 1993 óta a cseh korona legnagyobb címletén, az 5000 koronás bankjegyen. Korábban, Csehszlovákiában még életében rákerült az 1931-es sorozatú 100 koronás bankjegyre, majd halála után az 1945-ös sorozat 100 koronás címletére is.

• Zuzana Hajachová 2010: 160. výročie narodenia Tomáša Garrique Masaryka. Historia Nova I/1, 122-124.^{[halott link]}
• ↑ masonicwiki: History of freemasonry in Czech Republic. masonicwiki.info. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)^{[halott link]}
• Darvas Sándor – Surányi Géza – Váradi Aladár: Masaryk G.T.: élete, működése és hatása. Masaryk művek magyar kiadóbizottsága, 1930
• Bálint Miklós – Kovách Béla: A hodonini cselédháztól a prágai várig : (Masaryk G. Tamás élete). Užhorodon : s.n., 1936
  • Preclík, Vratislav. Masaryk a legie (Masaryk and legions), váz. kniha, 219 pages, first issue vydalo nakladatelství Paris Karviná, Žižkova 2379 (734 01 Karvina, Czech Republic) ve spolupráci s Masarykovým demokratickým hnutím (Masaryk Democratic Movement, Prague), 2019, ISBN 978-80-87173-47-3, pages 5 – 32, 36 – 39, 41 – 42, 106 – 107, 111-112, 124–125, 128, 129, 132, 140–148, 184–199.

• http://mtdaportal.extra.hu/books_kulf/masaryk_t_szlavok_a_haboru_utan_a_bolsevizmusrol.pdf
• http://mtdaportal.extra.hu/books_kulf/masaryk_t_g_a_vilagforradalom.pdf
• http://mtdaportal.extra.hu/books_kulf/masaryk_t_g_a_nemzetisegi_kerdes.pdf
• Szerényi Ferdinánd dr.: Masaryk breviárium. Ungvár, 1928

• http://www.nol.hu/archivum/archiv-417184?ref=sso^{[halott link]}
• http://www.magyarszemle.hu/cikk/20070309_masaryk_es_a_magyarok Archiválva 2015. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben