|
Vámosgyörk
Vámosgyörk község az Észak-Magyarországi régióban, Heves vármegye Gyöngyösi járásában. FekvéseHeves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik. Az Alföldön, a Gyöngyösi-síkon található, a Rédei-Nagy-patak és a Gyöngyös-patak mellett. Budapesttől kb. 90 km-re fekszik. Szomszédos települései: dél-délkelet felől Jászárokszállás (kb. 7 km), kelet felől Adács (kb. 5 km), északnyugat felől Atkár (kb. 5 km). Megközelítése
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz végzi. TörténeteA település környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az őskor óta lakott. A honfoglalás után fejedelmi birtok volt, majd az Aba nemzetség szállásterületéhez tartozott. A községet 1273-ban Jurk alakban említette először oklevél. Ekkor IV. (Kun) László az Aba nemzetségbeli Kompolt fiának, Péter étekhordómesternek adományozta. A község Geurk alakban szerepel az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben, majd 1394-ben és 1396-ban Gurk, Geurk néven szerepelt azon levelekben. 1325-ben Péter három fia megosztozott a birtokon; Vámosgyörköt Kompolt, a Nánai Kompolthi család őse nyerte. 1446-ban Wamos Gyewrk néven írták, tehát ekkor vámszedőhely is volt. 1468-ban Kompolthi Miklós birtoka volt, de Kompolthi János leányának fiai: Szén György és Péter is részt követeltek belőle. 1489-ben Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai: az alsólendvai Bánffy családból valók Lendvai Bánffy Miklós és Jakab fiai és Országh Mihály négy fia között kötött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében a Kompolthi család kihaltával Országh Mihály fiaira szállott. 1522-ben az Országh család lett a birtokosa. Az 1549-es összeíráskor 2, 1564-ben 11 portája volt. A török hódoltság idején Vámosgyörk a hatvani szandzsákba tartozott. 1669-től, a folyamatos hadjáratok miatt a település lakatlanná vált, és csak a Rákóczi-szabadságharc után települt újra. A 18. század. közepén Haller Sámuel birtokába került. 1567-ben Országh Kristóf fiú örökösök nélkül hunyt el, ezért I. Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. A 19. század elején gróf Draskovics, gróf Esterházy, báró Orczy, Nagy, Goszthony, Rakovszky, Dobóczky, Malatinszky és Okolicsányi családoknak voltak földesurai. A község határában még a 19. század elején is őshalmok voltak láthatók. 1910-ben 2207 lakosából 2204 magyar volt. Ebből 2106 római katolikus, 42 református, 41 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,6% (26,6% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 3% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13] Híres személyek
Egyházi közigazgatás Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Patai Felső Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Mindenszentek. A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Északpesti református egyházmegyéjének (esperességének) Gyöngyösi Anyaegyházközségéhez tartozik, mint szórvány. Önkormányzat
Természeti értékek
Látnivalók
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
