Vajda Árpád

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Sakk Sakkolimpia ezüst 1924, Párizs csapat arany 1926, Budapest csapat arany 1927, London csapat arany 1928, Hága csapat ezüst 1930, Hamburg csapat arany 1936, München csapat ezüst 1937, Stockholm csapat

Vajda Árpád (Rimaszombat, 1896. május 2. – Budapest, 1967. október 25.) magyar sakkozó, nemzetközi sakkmester, kétszeres sakkolimpiai bajnok hivatalos olimpián és kétszer nyert aranyérmet nem hivatalos sakkolimpián, magyar bajnok, nemzetközi versenybíró, szakíró. A jog- és államtudományok doktora, rendőrkapitány, a Magyar Sakkszövetség vezetőségi tagja.

Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Érettségi után rendőrségi díjnokként kezdett dolgozni és párhuzamosan jogot tanult. 1916 és 1918 között katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott.^[4] 1921-ben a Budapesti Tudományegyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá.

1927–35 közt a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél majd a VII. kerületi Kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány volt. 1937-ben a pestszenterzsébeti kerületi kapitányságra került, tényleges kapitányi ranggal, 1942–44 között ugyanott tanácsos, a kapitányság harmadik embere. Pesterzsébet történetének legeredményesebb sportolója.

A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi rendőrtisztet vettek át. Ő azonban nemcsak, hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak. Ezt méltányolták.

A sakkal 1967-ig, haláláig kapcsolatban maradt.

"A Csili Művelődési Központ Helytörténeti Klubjának egyik találkozóján nemrég felmerült, hogy az 1940-es évek híres sakkolimpiai bajnokáról, dr. Vajda Árpád rendőrkapitányról nevezzenek el utcát Pesterzsébeten. Juhász Lajosné alpolgármester kifejtette, hogy az önkormányzat nyitott a kezdeményezésre és várja a lakosság megkeresését ezzel kapcsolatban".^[5]

Kilencéves volt, amikor Maróczy Géza sikerei nyomán megismerkedett a sakkal. Tízévesen már fejtette a napilapok rovataiban megjelenő feladványokat, 15 évesen már nyilvános sakkversenyen is indult.^[4]

Két alkalommal is megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi B-főtornát (1922). 1921-ben a bécsi vegyes mesterversenyen szerezte meg a mesteri címet.^[4]

1928-ban Havasi Kornél és Steiner Endre előtt megnyerte a magyar bajnokságot.^[6]

Az 1949-ben megrendezett Moszkva-Budapest sakkmérkőzés résztvevője. 1950-ben szerezte meg az új, egységes FIDE minősítési rendszer szerinti nemzetközi mesteri címet.

1954-től nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett.

15 évesen, nyitrai gimnazistaként már a Magyar Sakkszövetség tagja volt, sőt az 1911-ben első ízben megalakuló Magyar Sakkszövetség kongresszusán is részt vett. 1913-ban költöztek Erzsébetfalvára, onnan kezdve a Budapesti Sakk-kör tagja volt. Diákként a könyvtár kezelője, később a kör vezetői közé tartozott, föloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke.

1921-től az újjáalakult Magyar Sakkszövetség vezetőségében választmányi tag, később tanácstag. Csapatkapitány, FIDE delegátus is volt. A háború alatt visszavonult, majd utána 1945 és 1949 között a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége (MADOS) szövetségi kapitánya és társelnöke, 1949 után a Sakkszövetség elnöki tanácsának tagja volt.

Hat hivatalos olimpián 73 partit játszott magyar színekben és 41,5 pontot szerzett.^[7] Összesen 2 alkalommal nyert aranyérmet és 2 alkalommal ezüstérmet a magyar csapattal. Ezzel az olimpiai érmek számát tekintve Steiner Endrével és Havasi Kornéllal holtversenyben vezeti a képzeletbeli örökranglistát! Ha ehhez még hozzávesszük a három, 1924-es, 1926-os és az 1936-os nem hivatalos sakkolimpiákon szerzett két arany és egy ezüstérmét,^[8] akkor teljesítménye mindenképpen a legfényesebbek lapokra írja a nevét.

Olimpiai szereplései

Év	Olimpia	Helyszín	Tábla	Győzelem	Vereség	Döntetlen	%	Helyezés egyéni	Helyezés csapat
1924	Első nemhivatalos sakkolimpia[9]	Párizs ( Franciaország)		5	2	6	61.5	4
1926	Második nemhivatalos sakkolimpia[10]	Budapest ( Magyarország)	2	1	0	1	75
1927	1. sakkolimpia[11]	London ( Egyesült Királyság)	3	5	3	5	57.7	19
1928	2. sakkolimpia[12]	Hága ( Hollandia)	3	6	1	9	65.6	9
1930	3. sakkolimpia[13]	Hamburg ( Németország)	3	7	3	4	64.3	25
1931	4. sakkolimpia[14]	Prága ( Csehszlovákia)	3	4	4	7	50	12	10
1933	5. sakkolimpia[15]	Folkestone ( Egyesült Királyság)	3	4	3	4	54.5	8	5
1936	Harmadik nemhivatalos sakkolimpia[16]	München ( Németország)	7	5	0	10	66.7
1937	7. sakkolimpia[17]	Stockholm ( Svédország)	1t	0	2	2	25

Olimpiai eredményeinek emlékét a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű is őrzi Pakson.^[18]

Néhány kiemelkedő szereplése:^[19]

• 1. helyezés: London, B-főtorna (1922)
• 2. helyezés: Portsmouth, A-főtorna (1922)
• 2. helyezés: Budapest, Budai Sakkozó Társaság karácsonyi versenye (1923)
• 1. helyezés: Budapest, Angol–Magyar bank versenye (1924)
• 2. helyezés: Budapest, Budai Sakk Egylet versenye (1924)
• 1-3. helyezés: Budapest, olimpiai előkészítő verseny (1924)
• 4-6. helyezés: Amatőr világbajnokság, Párizs (1924), (a későbbi világbajnok Max Euwével holtversenyben).^[20]
• 3-5. helyezés: Kecskemét (1927) az előversenyen; az összesített eredmény szerint a 6. helyen végzett a nagyon erős mezőnyben, amelyet Aljechin nyert meg.^[21]
• 1. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (magyar bajnokság) (1928)
• 5-6. helyezés: Siesta-verseny, Budapest (1928)
• 1-2. helyezés: Ramsgate, nemzetközi verseny (1929)
• 1. helyezés: Szolnok, vegyes mesterverseny (1932)
• 2. helyezés: Salgótarján. (1952)

A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2608 volt 1930. januárban, amellyel akkor 16. volt a világranglistán. A világranglistán ez volt a legelőkelőbb helyezése is, amelyet 1929 november és 1930 január között tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített performance-értéke 2633 volt, amelyet 1929-ben a Budapesten rendezett nemzetközi versenyen ért el.

• A prágai sakkolimpiász: beszámoló 44 játszmával, Magyar Sakkvilág, Kecskemét, 1932.
• Die Haager Turniere des Weltschachbundes (FIDE) 1928 : hundert ausgewählte Partien

1922 és 1950 között a Magyar Sakkvilág főmunkatársa, a Magyar Sakkélet 1951-1967 között számos tanulmányát közölte.

• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)^[22]
• Sport Érdemérem arany fokozata (1956)^[23]

• Jeremy Gaige: Name Index to Chess Turnament Crosstables (angol nyelven). Anders Thulin, Malmö (elektronikus kiadás). (Hozzáférés: 2014. június 24.) – a versenyeredmények egy része
• Bilek, István, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 4.. Kossuth (1996). ISBN 963 093 849 X 
• Arpád Vajda: Event details (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 25.) – a versenyeredmények egy része, valamint a performance adatok
• Magyar Életrajzi Lexikon
• Pesterzsébet honlap

• Magyar sakktörténet 2. kötet, Sport, Budapest, 1977. ISBN 963 253 238 4 (össz. kiadás), ISBN 963 253 248 1 (2. kötet)
• Földeák Árpád: 12 sakkolimpia, Budapest, 1958.
• Vajda Árpád játszmái a chessgames.com oldalon
• Játszmái a 365chess.com-on
• Шахматный словарь / гл. ред. Л. Я. Абрамов; сост. Г. М. Гейлер. — М.: Физкультура и спорт, 1964. — С. 213—214. — 120 000 экз.
• Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 53. — 100 000 экз. — ISBN 5-85270-005-3