Venetianer Pál

Venetianer Pál
Született	1935. április 15. (89 éves) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	biológus biokémikus egyetemi oktató genetikus
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Venetianer Pál témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Venetianer Pál (Budapest, 1935. április 15. –) magyar biológus, biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A molekuláris biológia neves kutatója. 1994 és 1996 között az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója.

Venetianer László (1897–1976) mérnök és Hauswirth Rózsa fia.^[2] 1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia–kémia szakára, ahol 1957-ben szerzett középiskolai tanári diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa lett. 1970-ben ment át a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központba, itt a Biokémiai Intézetben kezdett dolgozni, később az intézet igazgatója lett. Ebben az időszakban a prokarióta molekuláris biológiai csoportjának vezetője is volt. 1994 és 1996 között a Központ főigazgatója volt, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.

1965 és 1966 között, valamint 1973 és 1974 között a bethesdai (USA) Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa volt. A European Journal of Biochemistry és a Cellular and Molecular Life Sciences című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 1975 óta a József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. 1999 és 2002 között Széchenyi professzora volt.

1965-ben védte meg a biológiai tudomány kandidátusi, 1975-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Szegedi Akadémiai Bizottságnak, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 1990 és 1996 között az Akadémiai Intézetek Tanácsa, majd az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek tanács elnöke volt. 1991-ben lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagja, e szervezet alelnöke is volt. 1992-ben az Európai Akadémia (London), 1993-ban a német Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is tagjai közé választotta.

Kutatási területe a biokémia és a molekuláris biológia. Fontos tudományos eredménye a fehérjék diszulfidjait (kénes vegyületeit) kialakító protein-diszulfid-izomeráz enzim felfedezése, illetve bizonyos specifikus messenger-RNS-ek izolálására kialakított új eljárásának kidolgozása. Az RNS-ek kutatása során munkatársaival sikerült meghatároznia a riboszomális RNS-gének számát az Escherichia coli baktériumban és feltérképezte azokat.

Munkatársaival létrehozta az első magyarországi rekombináns organizmust, amely egy humán inzulint termelő baktériumtörzs volt. Ez az eredmény a cukorbetegség kezelésében jelentős. Emellett felfedeztek több új enzimet, valamint azok klónozására kialakítottak eljárásokat.

Több mint százhúsz tudományos közlemény, valamint több népszerűsítő könyv szerzője.

Nős, felesége Venetianer Anikó Akadémiai Díjas biológus. Házasságukból egy fiúgyermek született.

Nagybátyja Pán Imre művészeti író, nagynénjei Venetianer Rózsi zongoraművész-és tanár és Hauswirth Magda karikaturista, grafikus. Apja unokatestvére Venetianer Lajos újpesti főrabbi.^[3] Unokatestvére Mezei Gábor belsőépítész.

• Szörényi Imre-díj (1969, Magyar Biokémiai Egyesület)
• Akadémiai Díj (1981)
• FEBS Ferdinand Springer-díj (1981)
• Állami Díj (1985) – A mikrobiológia, a genetika terén elért eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért. Megosztott díj Alföldi Lajossal és Ferenczy Lajossal.
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
• a Szegedért Alapítvány fődíja (1998)
• Az év ismeretterjesztő tudósa, 2014, nevét ettől az időponttól kezdve a 313116 Palvenetianer (2000 YX31) nevű kisbolygó őrzi.^[4]
• A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2024)

• The Enzymic Reactivation of Reduced Ribonuclease (Straub F. Brunóval, Biochim. Biophys. Acta, 1963)
• Enzymatic Synthesis of Solid Phase-Bound DNA Sequences Corresponding to Specific Mammalian Genes (társszerző, Proc. Natl. Acad. Sci., 1974)
• The Number of rRNA Genes in Escherichia coli (társszerző, FEBS Let., 1977)
• Cloning of the Modification Methylase Gene of Bacillus sphaericus in E.coli (társszerző, Gene, 1980)
• Nucleotide Sequence of the BsuRI Restriction-Modification System (társszerző, Nucleic Acids Res., 1985)

Könyvek

• Molekuláris biológia tegnap, ma, holnap (1978)
• A DNS szép új világa. A tudomány második bűnbeesése; Kulturtrade, Bp., 1998
• A génsebész műszerei: a restrikciós-modifikációs enzimek; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
• Csillagórák a tudományban. A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében; Medicina, Bp., 2003
• Molekulák, gének, sorsok (2008)
• Génmódosított növények, Mire jók? (2010)
• Az emberi genom, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. ISBN 978 963 05 9363 2

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1376–1377. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1171. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Szakmai életrajz a Mindentudás Egyeteme oldalán